
Fotó: Kreml
Az európai vállalkozások továbbra is euróban vagy dollárban fizetnek az Oroszországól vásárolt földgázért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.
2022. március 31., 18:512022. március 31., 18:51
Olaf Scholz az osztrák kancellárral, Karl Nehammerrel tartott tájékoztatóján az ügyben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán telefonon folytatott megbeszéléséről kérdésre válaszolva elmondta: áttekintették a szerződéseket, és megállapították, hogy néha a dollárt, rendszerint pedig az eurót rögzítették az elszámolás pénznemeként.
Ezért „az orosz elnökkel folytatott megbeszélésen világossá tettem, hogy ez így is marad” – mondta Olaf Scholz.
A kancellár szóvivőjének szerda esti közleménye szerint a beszélgetésen Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a rubelalapú elszámolás bevezetése nem jelent változást az európai szerződéses partnereknek, mert továbbra is a megszokott módon, euróban kell fizetni, méghozzá a Gazprom Banknak, amelyet nem érintenek az Ukrajna ellen indított háború miatt elrendelt szankciók.
Olaf Scholz minderről a csütörtöki tájékoztatón elmondta: tanulmányozzák majd Vlagyimir Putyin tájékoztatását, mindenesetre az orosz földgázt importáló európai cégek továbbra is az érvényes szerződéseknek megfelelően „akarnak, tudnak és fognak fizetni”.
A két kancellárt kérdezték a többi között az orosz energiaembargó lehetőségéről is, amellyel kapcsolatban mindketten megerősítették elutasító álláspontjukat, ugyanakkor kiemelték, hogy az orosz energiafüggőség gyors csökkentésére törekednek.

Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” – így dollárban és euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra.
A függés az orosz energiaszállításoktól „szörnyű érzés”, de nem lehet az egyik napról a másikra megszüntetni – fogalmazott Karl Nehammer.
A német kancellár egyben felszólította Vlagyimir Putyint, hogy tegye lehetővé a tűzszünetet Ukrajnában. Jelezte, hogy van még lehetőség az Ukrajna megtámadása miatt Oroszországot sújtó büntetőintézkedések fokozására, és Németország felkészült minden eshetőségre.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!