
Fotó: Német kormány
Hiba volt függővé tenni Németországot az Oroszországban kitermelt földgáztól – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
2022. november 22., 18:102022. november 22., 18:10
A kormányfő a Süddeutsche Zeitung című lap gazdaságpolitikai fórumán kiemelte, hogy hazája az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal kapcsolatban „megtapasztalta, milyen az, amikor túlzott függőség alakul ki egy stratégiailag fontos erőforrás ellátásában”.
„Ezt a hibát nem követjük el még egyszer” – tette Olaf Scholz, rámutatva, hogy a beszerzési források bővítése, a diverzifikáció már elkezdődött.
– mondta a kancellár. Aláhúzta, hogy az együttvéve mintegy 300 milliárd eurós támogatási és fejlesztési programok révén biztosítják a földgázellátás zavartalanságát, és azt is, hogy az magas energiaárak ne terheljék túl a fogyasztókat.
Kifejtette:
visszaállítottak a termelésbe széntüzelésű erőműveket és meghosszabbították az utolsó három atomerőmű üzemidejét. Csökkentik a munkavállalók, vállalkozások, szociális és kulturális intézmények, nyugdíjasok és diákok terheit, vagyis azokat támogatják, akiknek leginkább szükségük van segítségre.
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezek a programok 2024-ben is tartanak majd.
Mindezzel párhuzamosan igyekeznek orvosolni a német gazdaság szerkezeti gondjait is, amelyek függetlenek az inflációtól és az energiaáraktól – mondta Olaf Scholz. Kifejtette, hogy a gazdaságot leginkább hátráltató tényező a képzett munkaerő hiánya, ezt jelzi, hogy kétmillióra emelkedett a betöltetlen állások száma. A kormány ezért javítja a szakmai képzési és továbbképzési lehetőségeket, és „a bevándorlási jog olyan rendszerén dolgozik, amely lépést tart a világ legmodernebb rendszereivel” – mondta a kancellár.
Olaf Scholz a Süddeutsche Zeitung fórumán a többi között arról is szólt, hogy a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja – amely szavai szerint a következő hónapokban még véresebbé válhat – felgyorsította a világ átalakulását, a globalizáció újabb szakaszának elindulását.
Hangsúlyozta, hogy Németországnak nem kell tartania ettől az új világtól, hanem minél inkább be kell kapcsolódnia és új partneri kapcsolatokat kell kialakítania, főleg a globalizáció révén erőteljesen „középosztályosodó” dél-kelet-ázsiai országokkal.
Hozzátette, hogy hazájának sikere a világkereskedelembe mélyen beágyazott országként, a legfejlettebb technológiát alkalmazó és exportorientált gazdaságként nagyban függ a nemzetközi gazdasági együttműködéstől, ás súlyos veszélybe sodorná, ha a globalizáció világszerte fejlődést hozó évtizedei után a bezárkózás, a „deglobalizáció” válna jellemzővé.
– fejtette ki a német kancellár. Kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal is ki kellene dolgozni egy megállapodást az ipari termékek vámjáról. Egy ilyen megegyezés mindig jobb, mint egymás túllicitálása a védővámok és a hazai cégek támogatásának területén – mondta Olaf Scholz.

A háztartások és a vállalkozások helyett az állam fizeti ki a földgáz és a távhő decemberi átalánydíját Németországban egy hétfőn elfogadott törvény szerint.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
1 hozzászólás