
Fotó: Német kormány
A világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport fontos lépést tett az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjának bevezetésével – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn Berlinben.
2022. december 12., 21:072022. december 12., 21:07
2022. december 12., 21:082022. december 12., 21:08
Olaf Scholz a G7 csoport vezetőinek online megbeszélése után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a soros német elnökség irányításával dolgozó hetek továbbra is „erős gazdasági nyomást” fejtenek ki az Ukrajnára támadó Oroszországra, és
A csoport erőfeszítései a kőolaj nemzetközi piacának stabilitását és a „túlságosan magas árak” csökkentését is szolgálják, a kevésbé fejlett országok, a „globális dél” érdekében is – fejtette ki a német kancellár, aláhúzva: a hetek azért is dolgoznak, hogy „megvédjék a leggyengébbeket a háború hatásaitól”.
A soros német elnökség tervezett utolsó csúcsszintű megbeszélésén arról is megállapodtak, hogy kialakítanak egy „platformot” az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összehangolásáról – mondta Olaf Scholz.
– tette hozzá.
Mint mondta, az ukrajnai háború az eddiginél is jobban összeforrasztotta az értékközösséget alkotó G7 csoportot, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont „elszigetelődött”, már „teljesen egyedül van”.
Azonban a hetek a nemzetközi közösség többi sürgető gondjáról sem feledkeztek meg, ezt mutatja, hogy elindították Klímaklub elnevezésű éghajlatvédelmi kezdeményezésüket – mondta a kancellár.
Ismertette: a hetek nyitott és nemzetközi kezdeményezése az éghajlat védelme és a klímasemleges gazdaság társadalmilag igazságos kiépítése iránt elkötelezett államok együttműködését hivatott ösztönözni. Így meghívnak minden országot, hogy 2023-tól csatlakozzanak a klubhoz és dolgozzanak együtt a globális éghajlatvédelmi célokért. Egyben felkérik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) együtt hozzon létre egy ideiglenes titkárságot az új kezdeményezés körüli feladatok ellátására.

Az orosz nyersolajra vonatkozó embargó nem érinti Romániát, mivel a hazai olajtársaságok alternatív forrásokat találtak, így már nem szorulnak behozatalra Oroszországból – nyilatkozta hétfői sajtótájékoztatóján Virgil Popescu.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
szóljon hozzá!