
Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén
Fotó: Commission.europa.eu
Homlokegyenest ellentétesen viszonyulnak a bukaresti, illetve a budapesti hatóságok a háború sújtotta Ukrajna európai uniós csatlakozása, amelyhez szerdán adta meg a zöld jelzést az Európai Bizottság.
2023. november 09., 23:172023. november 09., 23:17
2023. november 09., 23:422023. november 09., 23:42
A román államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Klaus Iohannis elnök X-bejegyzésében történelmi jelentőségűnek nevezte az értékelést, amely szerinte Ukrajna és Moldova átfogó reformtörekvéseinek „teljes mértékben megérdemelt elismerése”. A bukaresti külügyminisztérium is üdvözölte az Európai Unió bővítéséről szóló éves jelentést, az első ilyen típusú dokumentumot, amely Ukrajnára, a Moldovai Köztársaságra és Georgiára vonatkozó értékelést is tartalmaz, miután 2022 júniusában az Európai Tanács elismerte ezen országok európai perspektíváját, Ukrajnának és a Moldovának pedig megadta a tagjelölti státust.
A külügyi tárca üdvözölte az Európai Bizottság értékelését a nyugat-balkáni tagjelölt államok előrehaladásáról is, és jelezte: továbbra is támogatja a térség országainak integrációját a bővítési módszertannak megfelelően, továbbá „érdeklődéssel vette tudomásul”, hogy a brüsszeli bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat-Balkánra vonatkozóan. Bukarest egyetértését hangoztatta a bizottság azon javaslatával, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges szintet. A román külügyminisztérium szerint az EU bővítése „geostratégiai befeketés” az értékközösségen alapuló egységes Európába, amely Európa békéjét és stabilitását, ezáltal a tagállamok javát szolgálja.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón úgy vélte, Ukrajna nem teljesítette a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és nem is közeledett ehhez az utóbbi időben. Példaként a nemzetiségeket, így az ott élő magyarságot is hátrányosan érintő döntéseket, valamint az ukrajnai korrupció helyzetét említette. „Egyet kell értsünk Juncker korábbi európai uniós biztossal, aki azt mondja, hogy Ukrajna felvétele óriási hiba és tévedés lenne” – fogalmazott, hozzátéve: Jean-Claude Juncker szerint Ukrajna „totálisan korrupt és nem érett az uniós tagságra”.
Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni, az ország belépése nyomán a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára. A minisztérium közlése szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy helytálló az értékelésnek az a megállapítása, miszerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket, s ezen a téren is különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.
Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány nagyon is időszerűnek tartaná a vitát az Európai Unió jövőbeli Ukrajna-politikájáról. „Ugye Ukrajnában háború van, ezért azt láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül, láthatjuk, hogy a választásokat sem tartják meg. Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek” – mutatott rá.
Szijjártó Péter teljesen egyértelműnek nevezte, hogy amíg nem lesz béke Ukrajnában, addig nem is lesz alkalmas az ország az EU-s tagságra. „Ukrajnával most tehát a háború jönne be az Európai Unióba, amit nyilvánvalóan nem akarunk, nem akarhatunk” – fogalmazott. Szerinte a bővítésnek pont a béke kiterjesztését kellene szolgálnia, és nem pedig azt, hogy a háború bejöjjön az Európai Unióba. „Ezért tehát Ukrajna csatlakozási tárgyalásai tekintetében semmilyen előrelépést jelenleg nem tartunk időszerűnek. És természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett” – emelte ki.
A miniszter az Európai Bizottság friss bővítési csomagjával kapcsolatban arra is kitért, hogy a közösség súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal szembesül, egyre gyengül, az újbóli megerősödésnek pedig rendkívül fontos eszköze lenne az újabb tagállamok felvétele, amit a Nyugat-Balkánnal kell kezdeni. „Ez egy húsz éve befejezetlen folyamat. A Nyugat-Balkán helye egyértelműen az Európai Unióban van. A nyugat-balkáni országok csatlakozása lendületet és új energiát hozna, hozhatna” – vélekedett Szijjártó. Aláhúzta, hogy a térségben a kulcsország Szerbia, amelyről a brüsszeli testület helyesen megállapította, hogy jelentős előrehaladást ért el az integráció útján.
„Ezért minél előbb meg kell nyitni az új csatlakozási fejezeteket, a folyamatot minél gyorsabban tovább kell vinni, és lehetőleg minél gyorsabban be is kell fejezni” – mondta a magyar külügyi tárca vezetője. Valamint üdvözölte, hogy Georgia megkapta a tagjelölti státuszt, amit szavai szerint már jóval korábban meg kellett volna kapnia, vagyis az EU ezzel gyakorlatilag csak a korábbi adósságát törlesztette.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
szóljon hozzá!