2007. augusztus 15., 00:002007. augusztus 15., 00:00
Az orosz vasúttársaság képviselőinek nyilatkozata szerint a sérültek pontos száma hatvan. Közülük 27-et utaltak kórházba, hármukat súlyos állapotban. A szerelvényen összesen 131 utas tartózkodott. A tizenkét vasúti kocsiból kilenc siklott ki. A baleset Novgorod körzetben történt, Moszkvától mintegy ötszáz kilométerre. A helyszínre érkező nyomozócsoport az Interfax hírügynökség értesülései szerint másfél méteres kráterre bukkant az egyik felborult vasúti kocsi alatt.
A síneket megrongáló robbanószerkezetet alig harminc méterre egy vasúti híd előtt helyezték el az elkövetők, szakértők szerint abban a reményben, hogy a vonat lezuhan a hídról, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. A gondos előkészítés során nyilván azzal is számoltak, hogy éppen a Moszkva és Szentpétervár közötti vonat kisiklása nagy figyelmet kelt az orosz és a nemzetközi sajtóban – vélekedtek szakértők. A merénylet tényét az állami vasúttársaság is elismerte, kizárva a műszaki meghibásodás lehetőségét. Később a helyszínen dolgozó nyomozók jelezték: már azt is tudják, hogy milyen robbanóanyagot használtak fel a pokolgép készítéséhez, és hogy miként hozták működésbe a szerkezetet, ezt azonban, a vizsgálatra hivatkozva, nem közölték. Az Interfax egyik meg nem nevezett forrása elmondta: minden lehetőséget vizsgálnak. Nem tartják kizártnak, hogy úgynevezett egyéni terrorakcióról van szó, vagyis hogy a vonat utasai vagy mintegy húsztagú személyzete közül irányult volna valaki ellen a merénylet. Nem zárják ki, hogy a történtek mögött jobboldali radikális erők állnak, és követnek egy „kaukázusi” nyomot is, de ennek valószínűségét csekélynek tartják.
Vlagyimir Putyin államfő egyébként felkérte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőit, hogy folyamatosan tájékoztassák őt a nyomozás állásáról. Tegnap a déli órákra a kisiklott vonat valamennyi vagonját sikerült felállítani, s kora délutánra ígérték a forgalom beindítását a párhuzamos két sínpár egyikén.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.