Őrizetbe vették Nagy-Britanniában a WikiLeaks alapítóját

A brit rendőrség tájékoztatása szerint a férfi feladta magát, s egy londoni rendőrőrsön vették őrizetbe helyi idő szerint délelőtt fél tízkor. Addigi tartózkodási helyét nem közölték.

Assange-ot a svéd hatóságok egyrendbeli kényszerítéssel, kétrendbeli szexuális zaklatással és egyrendbeli nemi erőszakkal gyanúsítják – tudatta közleményében a brit rendőrség. A férfi a nap folyamán állt bíróság elé, hogy meghatározzák kiadatásának időpontját. Ennek az őrizetbe vételtől számított 21 napon belül meg kell történnie.

A védelem a kérelem elutasítását követeli, arra hivatkozva, hogy a svéd hatóságok kiadhatják az Egyesült Államoknak Assange-et. Az amerikai igazságügyi hatóságok a kémkedésről szóló, 1917-es törvény alapján indítottak eljárást az újságíró ellen, ami azt jelenti, hogy akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá, miként az 1950-es évek elején a Rosenberg házaspárra. Az európai országok nem adnak ki gyanúsítottakat olyan államoknak, ahol a halálbüntetést nem törölték el. Assange ügyvédje éppen erre a körülményre alapozhatja taktikáját. A bíróság végül úgy döntött, hogy december 14-ig meghosszabbítja Assange őrizetbe vételét.

Assange idén Svédországban töltött egy kis időt, ahol két svéd nő – a WikiLeaks önkéntesei – vádolták meg nemi erőszakkal és szexuális zaklatással. A svéd ügyészség ez alapján indított vizsgálatot, majd azt beszüntette, végül pedig újraindította a nyomozást a két svéd nő állításainak kivizsgálása érdekében. A férfi terhére rótt vádak, amennyiben bizonyítást nyernek, maximum négyéves börtönnel sújthatók.
A férfi svéd ügyvédje azt mondta, hogy ügyfele harcol a kiadatás ellen. Meg van győződve ugyanis arról, hogy a külföldi hatalmak befolyásolják Svédországot a kérdésben.

Az Assange által alapított WikiLeaks azzal haragította magára az amerikai kormányt és más államokat, hogy az általa megszerzett több mint 250 ezer amerikai diplomáciai táviratot folyamatosan nyilvánosságra hozza. A kiszivárogtató portálnál Assange őrizetbe vételének hírére közölték, hogy a korábbi normális ügymenetben folytatják működésüket. Kristinn Hrafsson szóvivő kijelentette: a honlap működik. A korábban meghatározott menetrend szerint folytatják tevékenységüket. Bármilyen, Assange-dzsel kapcsolatos fejlemény sem változtat a diplomáciai okmányok nyilvánosságra hozatalában, sem a nap folyamán, sem az elkövetkező napokban.

A honlap működését Londonból és máshonnan érkezett emberek csoportja biztosítja majd. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter egyébként még hétfőn Washingtonban bejelentette, hogy „jelentős” intézkedéseket rendelt el a WikiLeaks ellen folyó büntetőjogi vizsgálattal kapcsolatban. „Az Egyesült Államok nemzetbiztonsága veszélybe került. Veszélybe került olyanok élete, akik az amerikai népnek dolgoznak. Az amerikai nép maga is veszélybe került ezáltal az arrogáns, megfontolatlan és semmiképp sem hasznos akciók révén. Mindent megteszünk, amit csak tudunk” – mondta Holden. A bejelentés azzal párhuzamosan hangzott el, hogy Svájcban a PostFinace bank befagyasztotta a WikiLeaks alapítója, Julian Assange folyószámláját.

A WikiLeaks által megszerzett amerikai diplomáciai táviratokból egyébként tegnap kiderült: a NATO titkos terveket készített, hogy megvédje a Baltikumot az esetleges orosz fenyegetésekkel szemben. Az egykori szovjet tagállamok, Észtország, Lettország és Litvánia megvédését célzó tervek elkészítéséről titokban határoztak az idén a NATO főhadiszállásán az Egyesült Államok és Németország sürgetésére, véget vetve ezzel az észak-atlanti szövetség olyan szempontú megosztottságának, hogy miképpen tekintsenek Oroszországra – írta a The Guardian.

Ezzel párhuzamosan a Varsóval folytatott tárgyalásokon Washington felajánlotta, hogy a Gdansk és Gdynia balti-tengeri kikötőkbe telepítendő különleges haditengerészeti erőkkel megerősíti Lengyelország biztonságát Oroszországgal szemben, továbbá F-16-os gépeket vezényel az országba, valamint C-130 Hercules típusú szállító repülőgépek ingáznának a németországi amerikai támaszpontok és Lengyelország között. A The Guardian szerint a NATO-vezetők a novemberi lisszaboni csúcstalálkozón csendben jóváhagyták az új, Kelet-Európa sebezhető pontjainak védelméről szóló stratégiát.

Moszkvai külügyminisztériumi források értetlenségüknek adtak hangot, mondván: a minapi Oroszország–NATO-csúcson közös nyilatkozatban szögezték le: a NATO-tagállamok és Oroszország biztonsága szorosan összefonódik, és hogy a felek tartózkodnak az erőszakkal való kölcsönös fenyegetéstől, továbbá az erőszak egymással szembeni alkalmazásától. Egy magát megnevezni nem kívánó katonai-diplomáciai forrást idézve az orosz Interfax hírügynökség azt jelentette: Moszkva már évek óta tudta, hogy a NATO a Baltikumra vonatkozóan egy esetleges orosz fenyegetés esetére kidolgozza a katonai fellépés koncepcióját. Az illető szerint ennek fényében a tegnap napvilágra került iratokban nincs különösebb újdonság.