2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Andreas Zobel egy nemzetközi kérdésekkel foglalkozó belgrádi fórumon helyi sajtójelentések szerint azt mondta, hogy Szerbia görcsös ragaszkodása Koszovóhoz destabilizálhatja az országot, s felvetheti a Vajdaság hovatartozásának kérdését, azt, hogy Magyarország visszaköveteli az 1918-ban elvesztett területet. A szerb kormány a nap folyamán úgy döntött, hogy magyarázatot kér Berlintől a kijelentésre, amely „a legdurvább beavatkozás Szerbia belügyeibe”. A német nagykövetség ugyan közleményben tagadta, hogy a misszióvezető a neki felrótt kijelentéseket tette volna, s arra hivatkozott, hogy szavait kiragadták szövegkörnyezetükből, ám ennek ellenére a szerbiai politikai élet összes szereplője megszólalt az ügyben, és hevesen kikelt Andreas Zobel ellen. Ugyanezt tették a szerb ortodox egyház és a koszovói szerbek képviselői is.A B92 szerb rádió- és tévéállomás közben szó szerint nyilvánosságra hozta azt, amit a nagykövet a szerb Európai Mozgalom fórumán mondott, s ez úgy hangzik, hogy ha a szerbek maguknak követelik Koszovót, amely hosszú idő után 1912-ben lett csak ismét az övék, akkor ugyanezen logika alapján Magyarország is visszakövetelhetné a Vajdaságot.Fehérvári István, a belgrádi magyar nagykövet helyettese azt nyilatkozta, hogy a Szerbiával kapcsolatos magyar politikában nincs változás. Magyarország tiszteletben tartja az európai határokat, és továbbra is maradéktalanul támogatja Szerbia euro-atlanti integrációját. Kasza József, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Beta hírügynökségnek ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy Szerbiának semmi haszna sem származik abból, ha Koszovó kérdésében a nemzetközi jog tiszteletben tartására hivatkozik, ugyanis a tartomány státusának eldöntése nem egyedi eset a nemzetközi jog történetében. „Ha nagyon határozottan állítjuk, hogy egy ország nem veszítheti el területe egy részét, akkor az európai országoknak egyszer talán tárgyalóasztalhoz kellene ülniük, hogy felülvizsgálják a trianoni szerződést” – mondta a politikus.
Hírösszefoglaló
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.