2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Andreas Zobel egy nemzetközi kérdésekkel foglalkozó belgrádi fórumon helyi sajtójelentések szerint azt mondta, hogy Szerbia görcsös ragaszkodása Koszovóhoz destabilizálhatja az országot, s felvetheti a Vajdaság hovatartozásának kérdését, azt, hogy Magyarország visszaköveteli az 1918-ban elvesztett területet. A szerb kormány a nap folyamán úgy döntött, hogy magyarázatot kér Berlintől a kijelentésre, amely „a legdurvább beavatkozás Szerbia belügyeibe”. A német nagykövetség ugyan közleményben tagadta, hogy a misszióvezető a neki felrótt kijelentéseket tette volna, s arra hivatkozott, hogy szavait kiragadták szövegkörnyezetükből, ám ennek ellenére a szerbiai politikai élet összes szereplője megszólalt az ügyben, és hevesen kikelt Andreas Zobel ellen. Ugyanezt tették a szerb ortodox egyház és a koszovói szerbek képviselői is.A B92 szerb rádió- és tévéállomás közben szó szerint nyilvánosságra hozta azt, amit a nagykövet a szerb Európai Mozgalom fórumán mondott, s ez úgy hangzik, hogy ha a szerbek maguknak követelik Koszovót, amely hosszú idő után 1912-ben lett csak ismét az övék, akkor ugyanezen logika alapján Magyarország is visszakövetelhetné a Vajdaságot.Fehérvári István, a belgrádi magyar nagykövet helyettese azt nyilatkozta, hogy a Szerbiával kapcsolatos magyar politikában nincs változás. Magyarország tiszteletben tartja az európai határokat, és továbbra is maradéktalanul támogatja Szerbia euro-atlanti integrációját. Kasza József, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Beta hírügynökségnek ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy Szerbiának semmi haszna sem származik abból, ha Koszovó kérdésében a nemzetközi jog tiszteletben tartására hivatkozik, ugyanis a tartomány státusának eldöntése nem egyedi eset a nemzetközi jog történetében. „Ha nagyon határozottan állítjuk, hogy egy ország nem veszítheti el területe egy részét, akkor az európai országoknak egyszer talán tárgyalóasztalhoz kellene ülniük, hogy felülvizsgálják a trianoni szerződést” – mondta a politikus.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok