Fotó: Rompres
2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
Tony Blair brit miniszterelnök korábban már reményét fejezte ki egy jelentős csökkenésről születendő megállapodásban, dacára annak, hogy az Egyesült Államok ellene van az európaiak által szorgalmazott kötelező erejű kibocsátáscsökkentésnek. Nicolas Sarkozy francia elnök is kifejtette: számszerűsített vállalásokat kellene rögzíteni.
A nap egyik legfontosabb eseménye a George Bush és Vlagyimir Putyin közötti találkozó volt. A tárgyalások előtt az amerikai elnök leszögezte: úgy véli, Oroszország nem jelent katonai fenyegetést. Az utóbbi hónapokban feszültséget keltő amerikai rakétavédelmi tervekkel kapcsolatosan Bush kifejtette: az az Irán részéről esetlegesen fölmerülő fenyegetés elhárítását szolgálja. Közölte, Oroszország és az Egyesült Államok hadászati párbeszédet kezd a rakétaelhárító rendszerek problémájáról katonai vezetők és diplomaták részvételével. „Egyetértünk a közös veszélyben, de nézetkülönbségek vannak abban, milyen úton és milyen eszközökkel vagyunk képesek elhárítani azokat” – közölte. Bejelentette: javasolta az amerikai elnöknek, hogy e célból használják közösen az Azerbajdzsán területén Oroszország által működtetett rádiólokációs rendszert. Putyin meg van győződve arról, hogy az azerbajdzsáni lokátor közös használatával hatékonyan lehet ellenőrizni az iráni rakétaprogramot.
A csúcstalálkozó résztvevői korábban külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti válságról, az iráni atomprogramról és Koszovóról is tárgyaltak. Délelőtti ülésükön a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetője kedvezően értékelte a világgazdasági helyzet alakulását, s egyetértett abban, hogy a globalizáció előnyeinek kihasználása érdekében erősíteni kell a párbeszédet a leggyorsabb ütemben fejlődő államokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexikóval és Dél-Afrikával.
Az úgynevezett „küszöbországokkal”, azaz a felzárkózókkal való párbeszéd mélyítését a G8 elnöki tisztségét betöltő Németország kezdeményezte, s a többiek támogatásukról biztosították a javaslatot.
Folytatódtak a tüntetések is a csúcs ellen. A hatóságok őrizetbe vették a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet néhány tagját, akik csónakokkal hatoltak be a Heiligendammot övező parti vizekre, amelyeket a hatóságok biztonsági okokból lezártak. A Greenpeace közlése szerint a biztonsági szervek beavatkozása következtében néhány aktivistájuk könynyebben megsérült. Ugyancsak folytatódott a Heiligendammba vezető főbb útvonalak blokádja. A tüntetők ismét megpróbálták megközelíteni a tanácskozás színhelyét védő kerítést, ám a rendőrök vízágyúkkal visszaszorították őket.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok