
Képünk illusztráció
Fotó: Nato.int
Rendkívüli tanácskozást tartanak videokonferencia keretében pénteken a NATO-tagállamok vezetői az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkelye alapján az Ukrajnát ért orosz támadás miatt – jelentette be csütörtök déli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
2022. február 24., 14:272022. február 24., 14:27
2022. február 24., 14:532022. február 24., 14:53
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) negyedik cikke szerint a NATO-tagországok tanácskozást kezdeményeznek, ha bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
A főtitkár hangoztatta:
Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe, viszont nem szándékozik csapatokat Ukrajnába telepíteni.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács csütörtöki sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a szövetségesek védekező szárazföldi, tengeri és légi erőket telepítenek a keleti régióba. „Megnöveltük készenléti kapacitásainkat, hogy minden rendkívüli helyzetre reagálni tudjunk” – áll a közleményben.
Az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács, a tagok csütörtök esti rendkívüli egyeztetését megelőző sajtóközleményében, elítélte Oroszország „példátlan katonai agresszióját” Ukrajna ellen.
„Követeljük, hogy Oroszország azonnal hagyjon fel a katonai akciókkal, feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és katonai felszerelését Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Az erő és a kényszer ilyen jellegű alkalmazásának nincs helye a 21. században” – hívták fel a figyelmet az Európai Tanács tagjai.
A sajtóközlemény szerint a tagállamok vezetői rendkívüli tanácskozásukon „elvben megállapodnak az Oroszország elleni további intézkedésekről, amelyek és súlyos következményekkel járnak majd Moszkva számára”.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!