
Képünk illusztráció
Fotó: Nato.int
Rendkívüli tanácskozást tartanak videokonferencia keretében pénteken a NATO-tagállamok vezetői az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkelye alapján az Ukrajnát ért orosz támadás miatt – jelentette be csütörtök déli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
2022. február 24., 14:272022. február 24., 14:27
2022. február 24., 14:532022. február 24., 14:53
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) negyedik cikke szerint a NATO-tagországok tanácskozást kezdeményeznek, ha bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
A főtitkár hangoztatta:
Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe, viszont nem szándékozik csapatokat Ukrajnába telepíteni.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács csütörtöki sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a szövetségesek védekező szárazföldi, tengeri és légi erőket telepítenek a keleti régióba. „Megnöveltük készenléti kapacitásainkat, hogy minden rendkívüli helyzetre reagálni tudjunk” – áll a közleményben.
Az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács, a tagok csütörtök esti rendkívüli egyeztetését megelőző sajtóközleményében, elítélte Oroszország „példátlan katonai agresszióját” Ukrajna ellen.
„Követeljük, hogy Oroszország azonnal hagyjon fel a katonai akciókkal, feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és katonai felszerelését Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Az erő és a kényszer ilyen jellegű alkalmazásának nincs helye a 21. században” – hívták fel a figyelmet az Európai Tanács tagjai.
A sajtóközlemény szerint a tagállamok vezetői rendkívüli tanácskozásukon „elvben megállapodnak az Oroszország elleni további intézkedésekről, amelyek és súlyos következményekkel járnak majd Moszkva számára”.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!