Képünk illusztráció
Fotó: Nato.int
Rendkívüli tanácskozást tartanak videokonferencia keretében pénteken a NATO-tagállamok vezetői az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkelye alapján az Ukrajnát ért orosz támadás miatt – jelentette be csütörtök déli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
2022. február 24., 14:272022. február 24., 14:27
2022. február 24., 14:532022. február 24., 14:53
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) negyedik cikke szerint a NATO-tagországok tanácskozást kezdeményeznek, ha bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
A főtitkár hangoztatta:
Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe, viszont nem szándékozik csapatokat Ukrajnába telepíteni.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács csütörtöki sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a szövetségesek védekező szárazföldi, tengeri és légi erőket telepítenek a keleti régióba. „Megnöveltük készenléti kapacitásainkat, hogy minden rendkívüli helyzetre reagálni tudjunk” – áll a közleményben.
Az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács, a tagok csütörtök esti rendkívüli egyeztetését megelőző sajtóközleményében, elítélte Oroszország „példátlan katonai agresszióját” Ukrajna ellen.
„Követeljük, hogy Oroszország azonnal hagyjon fel a katonai akciókkal, feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és katonai felszerelését Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Az erő és a kényszer ilyen jellegű alkalmazásának nincs helye a 21. században” – hívták fel a figyelmet az Európai Tanács tagjai.
A sajtóközlemény szerint a tagállamok vezetői rendkívüli tanácskozásukon „elvben megállapodnak az Oroszország elleni további intézkedésekről, amelyek és súlyos következményekkel járnak majd Moszkva számára”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!