
Képünk illusztráció
Fotó: Nato.int
Rendkívüli tanácskozást tartanak videokonferencia keretében pénteken a NATO-tagállamok vezetői az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkelye alapján az Ukrajnát ért orosz támadás miatt – jelentette be csütörtök déli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
2022. február 24., 14:272022. február 24., 14:27
2022. február 24., 14:532022. február 24., 14:53
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) negyedik cikke szerint a NATO-tagországok tanácskozást kezdeményeznek, ha bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
A főtitkár hangoztatta:
Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe, viszont nem szándékozik csapatokat Ukrajnába telepíteni.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács csütörtöki sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a szövetségesek védekező szárazföldi, tengeri és légi erőket telepítenek a keleti régióba. „Megnöveltük készenléti kapacitásainkat, hogy minden rendkívüli helyzetre reagálni tudjunk” – áll a közleményben.
Az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács, a tagok csütörtök esti rendkívüli egyeztetését megelőző sajtóközleményében, elítélte Oroszország „példátlan katonai agresszióját” Ukrajna ellen.
„Követeljük, hogy Oroszország azonnal hagyjon fel a katonai akciókkal, feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és katonai felszerelését Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Az erő és a kényszer ilyen jellegű alkalmazásának nincs helye a 21. században” – hívták fel a figyelmet az Európai Tanács tagjai.
A sajtóközlemény szerint a tagállamok vezetői rendkívüli tanácskozásukon „elvben megállapodnak az Oroszország elleni további intézkedésekről, amelyek és súlyos következményekkel járnak majd Moszkva számára”.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
szóljon hozzá!