Haderőfejlesztés. Az Egyesült Államok biztonsági kiadásait csaknem a jelenlegi összeg nyolcadával növelnék
Fotó: US Army/Facebook
A Pentagon csaknem nyolcadával, rekordszintre növelné az Egyesült Államok védelmi költségvetését az októberben kezdődő 2026-os pénzügyi évre.
2025. június 12., 13:482025. június 12., 13:48
A részleteket a szenátus bizottságainak tagjai előtt ismertette Pete Hegseth védelmi miniszter szerdán.
Az Egyesült Államok védelmi kiadásaira
Pete Hegseth miniszter indoklása szerint a növeléssel szüntethető meg az elmúlt négy évben kialakult „krónikus alulfinanszírozottság”.
Hozzátette, hogy a közvetlen védelmi költségvetés a további nemzetbiztonsági kiadásokkal kiegészítve összesen meghaladná az 1000 milliárd dollárt.
A miniszter az amerikai hadsereg újjáépítését ígérte a növekvő költségvetésből, valamint azt, hogy helyreállítják a 25 évvel korábban még megkérdőjelezhetetlen amerikai katonai erőt.
Hozzátette, hogy a hadsereg újjáépítésének része a védelmi ipar újjáélesztése, a védelmi minisztérium beszerzési folyamatának reformja, az új technológiák fokozott beemelése, és a harcoló erők számára új fegyverzet biztosítása.
A meghallgatáson több demokrata szenátor a katonaság és Nemzeti Gárda Los Angeles-i mozgósításáról kérdezte a minisztert, és megkérdőjelezte a haderő kivezénylésének szükségességét az Egyesült Államok belső területén a zavargások kezelésében.
A miniszter válaszában többi között büszkeségének adott hangot, hogy a Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogság egységei ott vannak Los Angeles utcáin, hogy védelmezzék a bevándorlási hatóság embereit.
A meghallgatáson szóba került Európa katonai védelmének kérdése is, amellyel kapcsolatban az amerikai miniszter a költségvetés szerkezetével összefüggésben kijelentette, hogy Európának sokkal komolyabban kell fellépnie „saját kontinensének védelmében”.
Az Egyesült Államok csökkenti a nem létfontosságú diplomáciai személyzet számát a Közel-Keleten
Az Egyesült Államok kormánya engedélyt adott a távozásra a nem létfontosságú diplomáciai személyzetnek és a katonai személyzet családtagjainak a Közel-Kelet térségéből – közölte szerdán az amerikai külügyminisztérium és a védelmi minisztérium. Sajtóértesülések szerint a lépés hátterében az áll, hogy az amerikai kormányzat értesülései szerint újabb harcok törhetnek ki a Közel-Keleten, amelynek részeként ők is megtorló csapásokat szenvedhetnének el.
A külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége esetében elrendelték a mindennapos működéshez nem szükséges személyzet távozását, míg Bahrein és Kuvait esetében önkéntes alapon engedélyt kaptak a távozásra a nagykövetségek nem létfontosságú alkalmazottai, valamint az amerikai diplomaták hozzátartozói.
Az Egyesült Államok hadseregének a térségért felelős parancsnoksága, a CENTCOM szerdán jelentette be, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter felhatalmazást adott a térségben állomásozó amerikai katonai személyzet hozzátartozóinak önkéntes távozására. A parancsnokság „figyelemmel kíséri a Közel-Keleten növekvő feszültséget” – olvasható a tájékoztatásban.
Sajtóértesülések szerint Amerika attól tart, hogy iráni válaszcsapás áldozatává válhatnak A CBS News friss információi szerint a lépés hátterében az állhat, hogy az amerikai kormányzat úgy értesült: Izrael teljes mértékben készen áll egy Irán elleni hadművelet elindítására (amely az Izrael elleni korábbi iráni agresszióra lenne válaszcsapás).
A CBS-szel mindezt több, névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő közölte, hozzátéve azt is: az Egyesült Államok attól tart, hogy Irán az izraeli támadás után megtorló csapást mérhet egyes amerikai létesítmények ellen a szomszédos Irakban. „Részben ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok szerdán korábban azt tanácsolta néhány amerikainak, hogy hagyják el a régiót” – írták cikkükben.
Arról, hogy Izrael támadást indíthat Irán ellen, több hónapja jelennek meg cikkek a sajtóban. Azonban a nemzetközi politikai környezet miatt kérdésessé vált, hogy tényleg sor kerül-e erre a támadásra.
Donald Trump amerikai májusban azt mondta: arra kérte Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy ne csapjanak le Iránra, amíg az amerikai kormány tárgyalásokat folytat Iránnal az atomprogramról. „Azt mondtam neki, hogy ezt most nem lenne helyénvaló megtenni, mert nagyon közel vagyunk a megoldáshoz” – fogalmazott Trump.
Mindeközben Steve Witkoff, Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja továbbra is azt tervezi, hogy a következő napokban találkozik Iránnal az ország nukleáris programjáról szóló tárgyalások hatodik fordulójára – közölte két amerikai tisztviselő a CBS-szel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét vesztette, legkevesebb 18 pedig megsérült a Moszkvát és környékét vasárnapra virradóra és reggel ért ukrán dróntámadás következtében – közölték a helyi hatóságok. Ez volt eddig a Moszkva ellen irányuló legnagyobb ukrán dróntámadás.
Ritka, hogy emberről emberre terjedjen a hantavírus – szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján. A hantavírus-fertőzés pénteken már megjelent Romániában is.
A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor volt miniszterelnök a Magyar Nemzet online oldalán szombaton közzétett interjúban.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina.
Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.
Románia egyedül nem tudna 72 órán át ellenállni egy orosz támadásnak – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!