2011. március 04., 13:362011. március 04., 13:36
Elsőként a gyulafehérvári millenniumi tárlaton 2009-ben, majd 2010-ben a Budapesti Történeti Múzeumban láthatta a közönség a régészeti lelteket.
A székesegyház restaurálása során megközelíthetővé váltak a több mint tíz méter magasan másodlagosan beépített középkori kőfaragványok. Az eddig ismeretlen részletek nem csupán a bazilika történetéhez tartoznak, hanem a középkori magyarországi művészettörténetének nagy értékű emlékei.
Kísérő rendezvényként a látogatók A Gyulafehérvári Székesegyház képekben címmel Mudrák Attila alkotásait tekinthetik meg. A fotóművész először 1997-ben készített felvételeket az épületről, majd 2009-ben, és 2010-ben megörökítette a felújított templomot és az újonnan letisztított kőfaragványokat.
Az 1991-ben érsekségi rangra emelt erdélyi püspökséget feltehetőleg 1009 körül Szent István király alapította. Az Árpád-kor végén az egyházmegye 13 főesperességet számlált, a XIV. században pedig már 606 plébániával rendelkezett. Jelentőségét mutatja, hogy székeskáptalana a régió legfontosabb hiteleshelye volt, legkorábbi oklevele 1231-ből ismert.
A jelenlegi, XII. század végén emelt székesegyház egy korábbi kisebb épület helyén áll. A román stílusú háromhajós bazilikát a tatárjárás utáni évtizedekben gótikus stílusú épületrészekkel kiegészítve fejezték be. Az 1512-ben megépült Lázói-kápolna már a reneszánsz díszítőművészet jegyeit hordozza.
A templomban található Hunyadi János kormányzó, Szapolyai János király, Izabella királyné és János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem síremléke, továbbá a püspöki sírboltban nyugszik Márton Áron püspök is.
A kiállítás létrejöttében szakmai oldalról a Teleki László Alapítvány, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a Budapesti Történeti Múzeum és a Prímási Levéltár, támogatóként a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Szülőföld Alap, a Hieronymus Kulturális Egyesület, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segédkezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok