
Így fest az Ukrajna Kijevi területén fekvő Hosztomel városának repülőtere
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Folytatódtak az orosz erők heves támadásai Ukrajnában szombaton kora reggel, az ukrán hatóságok több nagyváros elleni orosz rakétatűzről számoltak be.
2022. április 02., 12:562022. április 02., 12:56
2022. április 02., 13:142022. április 02., 13:14
Rakéták csapódtak be kora reggel két közép-ukrajnai városba, megrongálva az infrastruktúrát és lakóépületeket – közölte a poltavai régió vezetője. Dmitro Lunin egy online bejegyzésben azt írta, legalább négy rakéta csapódott be két infrastrukturális objektumba Poltavában. Hozzátette, hogy előzetes információk szerint három ellenséges repülőgép támadta Kremencsuk ipari létesítményeit. Poltava város a Kijevtől keletre fekvő Poltava régió fővárosa, Kremencsuk pedig a térség egyik nagyvárosa.
Rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Krivij Rih város környékét. Egy gázállomás kigyulladt – idézte az MTI a helyi katonai közigazgatás vezetőjét, Olekszandr Vilkult. Beszámolója szerint az orosz erők Grad típusú rakétavetőket vetettek be. A Fekete-tenger partján fekvő Odessza kikötővárost péntek este szintén rakétatámadás érte. Mint minden, a harci övezetekből érkező jelentés, ez az információ sem volt független forrásból ellenőrizhető.
Oroszország cáfolja, hogy civileket célzott volna meg a háborúban, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én indított, és a második világháború óta a legnagyobb európai állam elleni támadást „különleges katonai műveletnek” nevezte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy erőteljes orosz támadásokra számít országa keleti részén. Orosz katonák érkeznek a Donyec-medencébe, Harkiv város irányába is – tette hozzá az államfő egy videóbeszédben. „A helyzet országunk keleti részén továbbra is nagyon nehéz” – fogalmazott. Zelenszkij péntek éjjeli szokásos videóüzenetében bejelentette, hogy az eltelt egy nap során több mint hatezer civilt tudtak kimenekíteni Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja régióból, közülük több mint háromezret Mariupol városból, mert ezeken a helyeken működtek a humanitárius folyosók.
Ezzel egy időben várhatóan folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések. Victoria Nuland amerikai politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár szombaton Európába érkezik, hogy koordinálja az Ukrajna elleni erőszakos orosz fellépésre adandó válaszlépéseket. A magas rangú diplomata várhatóan Franciaországba, Németországba, Törökországba, Görögországba és Ciprusra látogat – közölte a washingtoni külügyminisztérium.
Az új védelmi segélycsomagban különböző drónok, rakétarendszerek, páncélozott járművek, lőszer, éjjellátó berendezések, titkosított kommunikációs eszközök, gépfegyverek, orvosi felszerelések és műholdkép-szolgáltatás szerepel.
Ezzel egy időben az ukrán hatóságok szerint a csernobili atomerőmű nem sérült meg az orosz katonák négyhetes megszállása alatt, de sugárzásnak tették ki magukat, amikor árkokat ástak a szennyezett területen. A Le Figaro közölte, az erőművet – amely 1986-ban a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófájának helyszíne volt, amikor az egyik reaktor felrobbant – csütörtökön vették ellenőrzésük alá az ukránok, amikor az orosz erők kivonultak a Kijevtől északra fekvő területről. „A csernobili erőműben minden berendezés működik. Minden sugárzásfigyelő és ellenőrző rendszer a szokásos rendszerben működik” – idézte az ukrán Energoatom atomenergia-ügynökség közleménye Valerij Szeidát, az erőmű igazgatóját.
Az itt tartózkodó orosz erők az 1986-os katasztrófa által súlyosan szennyezett, tiltott övezetben valószínűleg nagy dózisú sugárzásnak voltak kitéve – állítják ukrán források. „A járműveik által a levegőben felvert vastag por és a benne lévő radioaktív részecskék könnyen behatolhattak az oroszok testébe a tüdejükön keresztül” – mondta Szejda. Ami még rosszabb, úgy tűnik, hogy árkokat ástak a „vörös erdőben”, a legszennyezettebb területen – tette hozzá.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!