
Így fest az Ukrajna Kijevi területén fekvő Hosztomel városának repülőtere
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Folytatódtak az orosz erők heves támadásai Ukrajnában szombaton kora reggel, az ukrán hatóságok több nagyváros elleni orosz rakétatűzről számoltak be.
2022. április 02., 12:562022. április 02., 12:56
2022. április 02., 13:142022. április 02., 13:14
Rakéták csapódtak be kora reggel két közép-ukrajnai városba, megrongálva az infrastruktúrát és lakóépületeket – közölte a poltavai régió vezetője. Dmitro Lunin egy online bejegyzésben azt írta, legalább négy rakéta csapódott be két infrastrukturális objektumba Poltavában. Hozzátette, hogy előzetes információk szerint három ellenséges repülőgép támadta Kremencsuk ipari létesítményeit. Poltava város a Kijevtől keletre fekvő Poltava régió fővárosa, Kremencsuk pedig a térség egyik nagyvárosa.
Rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Krivij Rih város környékét. Egy gázállomás kigyulladt – idézte az MTI a helyi katonai közigazgatás vezetőjét, Olekszandr Vilkult. Beszámolója szerint az orosz erők Grad típusú rakétavetőket vetettek be. A Fekete-tenger partján fekvő Odessza kikötővárost péntek este szintén rakétatámadás érte. Mint minden, a harci övezetekből érkező jelentés, ez az információ sem volt független forrásból ellenőrizhető.
Oroszország cáfolja, hogy civileket célzott volna meg a háborúban, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én indított, és a második világháború óta a legnagyobb európai állam elleni támadást „különleges katonai műveletnek” nevezte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy erőteljes orosz támadásokra számít országa keleti részén. Orosz katonák érkeznek a Donyec-medencébe, Harkiv város irányába is – tette hozzá az államfő egy videóbeszédben. „A helyzet országunk keleti részén továbbra is nagyon nehéz” – fogalmazott. Zelenszkij péntek éjjeli szokásos videóüzenetében bejelentette, hogy az eltelt egy nap során több mint hatezer civilt tudtak kimenekíteni Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja régióból, közülük több mint háromezret Mariupol városból, mert ezeken a helyeken működtek a humanitárius folyosók.
Ezzel egy időben várhatóan folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések. Victoria Nuland amerikai politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár szombaton Európába érkezik, hogy koordinálja az Ukrajna elleni erőszakos orosz fellépésre adandó válaszlépéseket. A magas rangú diplomata várhatóan Franciaországba, Németországba, Törökországba, Görögországba és Ciprusra látogat – közölte a washingtoni külügyminisztérium.
Az új védelmi segélycsomagban különböző drónok, rakétarendszerek, páncélozott járművek, lőszer, éjjellátó berendezések, titkosított kommunikációs eszközök, gépfegyverek, orvosi felszerelések és műholdkép-szolgáltatás szerepel.
Ezzel egy időben az ukrán hatóságok szerint a csernobili atomerőmű nem sérült meg az orosz katonák négyhetes megszállása alatt, de sugárzásnak tették ki magukat, amikor árkokat ástak a szennyezett területen. A Le Figaro közölte, az erőművet – amely 1986-ban a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófájának helyszíne volt, amikor az egyik reaktor felrobbant – csütörtökön vették ellenőrzésük alá az ukránok, amikor az orosz erők kivonultak a Kijevtől északra fekvő területről. „A csernobili erőműben minden berendezés működik. Minden sugárzásfigyelő és ellenőrző rendszer a szokásos rendszerben működik” – idézte az ukrán Energoatom atomenergia-ügynökség közleménye Valerij Szeidát, az erőmű igazgatóját.
Az itt tartózkodó orosz erők az 1986-os katasztrófa által súlyosan szennyezett, tiltott övezetben valószínűleg nagy dózisú sugárzásnak voltak kitéve – állítják ukrán források. „A járműveik által a levegőben felvert vastag por és a benne lévő radioaktív részecskék könnyen behatolhattak az oroszok testébe a tüdejükön keresztül” – mondta Szejda. Ami még rosszabb, úgy tűnik, hogy árkokat ástak a „vörös erdőben”, a legszennyezettebb területen – tette hozzá.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!