
Fotó: Rompres
2007. április 27., 00:002007. április 27., 00:00
„A NATO-tagok »mondvacsinált ürügyekkel« elutasítják a CFE ratifikálását, s a kialakult helyzetet katonai támaszpontjaiknak az orosz határokhoz való közelítésére használják ki. Mi több, rakétavédelmi komponensek telepítését tervezik Csehországban és Lengyelországban. Továbbá egyes új NATO-tagok, mint Szlovákia és a balti államok, egyáltalán nem csatlakoztak a CFE-hez” – panaszkodott az orosz államfõ. Putyin indítványozta, hogy a problémát vitassák meg a NATO–orosz tanácsban, és ha nincs haladás a tárgyalásokon, akkor Moszkva vegye fontolóra CFE-kötelezettségei teljesítésének végleges beszüntetését. A CFE eredetileg a NATO és az egykori Varsói Szerzõdés között jött létre abból a célból, hogy a felek korlátozzák hagyományos fegyverzeteik mennyiségét, típusait és elhelyezését a vasfüggöny két oldalán.
Az orosz elnök egyben azzal vádolta a külföldet, hogy pénzzel beavatkozik hazája belügyeibe. „Növekszik azoknak a külföldrõl származó pénzeknek a beáramlása, amelyeket a belügyeinkbe való közvetlen beavatkozásra használnak” – jelentette ki Putyin olyan finanszírozásra utalva, amely liberális ellenzéki pártok és csoportok, valamint emberjogvédõ szervezetek tevékenységét segíti a Kreml szerint.
„Vannak, akik áldemokratikus frazeológiát használva vissza akarják téríteni a közelmúltat. Egyesek azért, hogy újra büntetlenül fosztogathassák a nemzeti vagyont, megrabolhassák az államot és az embereket. Mások azért, hogy megfosszák hazánkat gazdasági és politikai önállóságától” – fejtegette az orosz államfõ. „A gyarmatosítás korában a gyarmatosító államok úgynevezett civilizáló szerepérõl beszéltünk” – érzékeltette Putyin, hogy a fejlett nyugati hatalmakat vádolja. „Demokratizálási jelszavakat használnak, de a cél ugyanaz: egyoldalú elõnyök szerzése, önös érdekek érvényesítése” – fejtegette. Putyin éles bírálata vélhetõen mindenekelõtt a rendszerbíráló ellenzékieket tömörítõ Másik Oroszország koalíciónak szólt. n Hírösszefoglaló
KERET
A NATO magyarázatot vár az orosz államfõtõl
A NATO magyarázatot kér Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentésével kapcsolatban, miszerint Oroszország moratóriumot hirdet az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erõk korlátozásáról és csökkentésérõl szóló, 1990-es szerzõdés végrehajtására – közölte csütörtökön Osloban Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szövetség fõtitkára. „Azt várom, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter magyarázatot ad az elnök szavaira” – jelentette ki de Hoop Scheffer a NATO-tagállamok külügyminiszterei és orosz kollégájuk közötti találkozó elõtt. Szembeszállva Putyin érvelésével, miszerint a NATO-tagállamok semmibe veszik az úgynevezett CFE-szerzõdést, a fõtitkár úgy nyilatkozott, hogy a tagállamok akkor akarják ratifikálni annak módosított változatát, amikor Oroszország teljesítette vállalt kötelezettségeit. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a rakétatelepítéssel kapcsolatosan elmondta, „teljesen nevetséges az a felvetés, hogy tíz elfogórakéta és néhány pár radar Kelet-Európában fenyegetni fogja az orosz hadászati elrettentõ erõt “.
Hírsszefoglaló
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.