Hirdetés

Putyin további pusztítással fenyegeti Ukrajnát, Trump szerint az orosz elnök találkozni akar vele

Putyin

Baljós kilátások. Vlagyimir Putyin további pusztításokat helyezett kilátásba Ukrajnában az Oroszországot ért dróncsapások miatt

Fotó: Orosz elnöki hivatal

További pusztítással fenyegette meg Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap, miután előző nap drónok csapást mértek több épületre az oroszországi Kazany városában.

Krónika

2024. december 23., 08:032024. december 23., 08:03

A Tatárföldön található Kazanyban lakóépületekbe csapódtak be drónok szombaton reggel. A csapás betörte egy magasházi lakókomplexum ablakait, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért.

Hirdetés

„Akárki és akármennyire is próbál pusztítani, ők maguk is sokszoros pusztulással fognak szembesülni, és megbánják, amit országunkban próbálnak tenni” – mondta Putyin vasárnap Tatárföld vezetőjéhez intézett videóbeszédében.

A megjegyzés néhány nappal azután hangzott el, hogy

Putyin csütörtökön azzal fenyegetőzött, hogy a nyugati légvédelem tesztelésére Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát (IRBM) lő ki Kijevre.

Korábban Putyin azt állította, hogy Oroszország azt tervezi, hogy Oresnyik rakétákkal célba veszi a kijevi „döntéshozó központokat”.

Az ukrán határtól mintegy 1000 kilométerre fekvő Kazany elleni dróntámadás miatt iskolákat evakuáltak, és ideiglenesen felfüggesztették a járatokat a közeli repülőtereken.

Tatárföldi tisztviselők arról számoltak be, hogy

a Kazanyt támadó nyolc drónból hat luxuslakóházakat, egy ipari létesítményt talált el, egyet pedig lelőttek.

Kijev korábban oroszországi katonai és ipari létesítmények ellen intézett dróncsapásokat, hogy csökkentse Moszkva képességét nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére és az Ukrajna elleni teljes körű háború finanszírozására.

Az ukrán városok elleni orosz légitámadások 2024 őszén meredeken eszkalálódtak. A dróncsapások októberben és novemberben rekordszintre emelkedtek, és

Oroszország november 1-20. között szinte minden nap legalább 100 irányított bombát dobott le.

Az orosz rakéták és légibombák által követelt polgári áldozatok száma jelentősen megnőtt 2024-ben az előző évhez képest – jelentette az ENSZ.

Szombaton éjjel egy orosz irányított légibomba csapódott be egy onkológiai központba Herszonban. Volodimir Zelenszkij elnök a támadást „kegyetlen kegyetlen cselekedetnek” nevezte.

Eközben

Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „a lehető leghamarabb” találkozót akar vele.

Trump ezt konzervatív aktivistáknak mondta az arizonai Phoenixben tartott nagygyűlésen, ahol a november 5-i elnökválasztáson aratott győzelmét ünnepelte.

„Putyin elnök azt mondta, hogy a lehető leghamarabb találkozni akar velem” – állította Trump.

Idézet
Szóval erre várnunk kell. De véget kell vetnünk ennek a szörnyű, szörnyű háborúnak”

– tette hozzá.

Trump hangsúlyozta a háborúban elszenvedett súlyos katonai veszteségeket, és megismételte állításait, miszerint Oroszország nem indította volna el a teljes körű inváziót, ha ő lett volna az elnök 2022-ben.

„Katonák milliói haltak meg” – mondta.

„Le kell állítanunk, ez nevetséges. Ez a háború soha nem történt volna meg, ha én vagyok az elnök” – jegyezte meg.

Putyin csütörtökön azt mondta, hogy kész „bármikor” találkozni Trumppal, hogy megvitassák az ukrajnai háború befejezését.

Trump 2025. január 20-án lép hivatalba. Visszatérése a Fehér Házba várhatóan jelentős változást jelent majd az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájában, és a hangsúlyt arra helyezi, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre, hogy kössön megállapodást Moszkvával.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 7-én Párizsban találkozott Trumppal és Emmanuel Macron francia elnökkel. Zelenszkij arról számolt be, hogy a találkozó során méltatta Trumpot, és azt mondta neki, hogy ő az egyetlen, akitől Putyin fél.

A Zelenszkijjel folytatott találkozót követően

Trump azt mondta, hogy az ukrán elnök késznek mutatkozik „egyezséget kötni és véget vetni az őrületnek”, és hogy Putyinnak is ezt kellene tennie, miután elképesztő veszteségeket szenvedett Ukrajnában.

Trump Keith Kellogg nyugalmazott tábornokot nevezte ki különleges ukrajnai békeküldöttjének, akinek feladata a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások vezetése. Kellogg várhatóan még Trump beiktatása előtt ellátogat Ukrajnába.

Kellogg korábban társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná a frontvonalat Ukrajnában, hosszabb időre levenné a napirendről a NATO-csatlakozást, és részben feloldaná az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. A terv emellett megszakítaná az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, ha Kijev nem egyezne bele a tárgyalásokba.

A Financial Times pénteken arról számolt be, hogy e javaslatok ellenére Trump továbbra is amerikai fegyvereket kíván küldeni Ukrajnába, ha elnök lesz.

Közben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazája diplomatáinak mondott beszédében szintén vasárnap kijelentette: Ukrajna NATO-tagsága elérhető, de a kijevi vezetésnek meg kell küzdenie azért, hogy meggyőzze erről szövetségeseit.

„Mindannyian megértjük, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba és tagsága a szövetségben csakis politikai döntés lehet” – mondta Zelenszkij a kijevi rendezvényen. „A tagság Ukrajna számára elérhető, de csak akkor, ha minden szükséges szinten megküzdünk ezért a döntésért” – tette hozzá.

Az ukrán elnök azt hangoztatta, hogy a szövetségeseknek tudniuk kell, hogy Ukrajna mit hozhat magával a NATO-ba, s esetleges tagsága miként stabilizálhatja a globális viszonyokat. Zelenszkij a múlt héten az európai uniós országoktól sürgetett biztonsági garanciákat a háború esetleges lezárását követően, mondván,

hogy Ukrajnának több védelemre lesz szüksége NATO-tagság formájában.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint Oroszország vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát. Az ukrán hadsereg állítása szerint

a 103 pilóta nélküli repülőeszközből a légvédelemnek sikerült 52-t megsemmisítenie, további 44-nek „nyoma veszett”, egy pedig Fehéroroszország irányában hagyta el az ukrán légteret.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegram-oldalán egy videofelvételre hivatkozva azt közölte, hogy orosz erők megöltek öt ukrán hadifoglyot, s az elkövetők nemzetközi törvényszék előtti felelősségre vonását sürgette. Kijev már korábban is számos alkalommal hadifoglyok kivégzésével vádolta meg Oroszországot, ezt Moszkva visszautasítja. Lubinec december közepén azt mondta, hogy adataik szerint a háború kezdete, 2022 februárja óta 177 ukrán katonát öltek meg ilyen módon.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 13., kedd

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren

Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren
Hirdetés
2026. október 13., kedd

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen

Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen
2026. október 12., hétfő

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt

Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt
2026. október 12., hétfő

Kormánybuktatás: Trump a botrányt kirobbantó athéni nagykövet menesztését fontolgatja

Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.

Kormánybuktatás: Trump a botrányt kirobbantó athéni nagykövet menesztését fontolgatja
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Trump szerint energetikai tűzszünet lépett életbe, Zelenszkij nem tud róla, de üdvözli

Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.

Trump szerint energetikai tűzszünet lépett életbe, Zelenszkij nem tud róla, de üdvözli
2026. október 11., vasárnap

Románia felszólította Ukrajnát, hogy tartsa meg a román iskolákat

Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.

Románia felszólította Ukrajnát, hogy tartsa meg a román iskolákat
2026. október 11., vasárnap

Trump „leváltaná” Zelenszkijt, egyre feszültebb az amerikai-ukrán viszony

Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Trump „leváltaná” Zelenszkijt, egyre feszültebb az amerikai-ukrán viszony
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Amerika lazít, az EU bosszankodik, és minden eddiginél nagyobb szankciós csomagra készül Oroszország ellen

Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.

Amerika lazít, az EU bosszankodik, és minden eddiginél nagyobb szankciós csomagra készül Oroszország ellen
2026. október 10., szombat

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára

Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára
2026. október 09., péntek

Navi Pillay dél-afrikai jogászé idén a Nobel-békedíj

Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Navi Pillay dél-afrikai jogászé idén a Nobel-békedíj
Hirdetés
Hirdetés