
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország az ukrajnai „különleges hadművelet” eredményeképpen megerősítette szuverenitását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
2022. szeptember 07., 19:292022. szeptember 07., 19:29
2022. szeptember 07., 20:482022. szeptember 07., 20:48
„Úgy gondolom, hogy semmit sem veszítettünk, és nem is fogunk semmit sem veszíteni a háborúval. Ami a nyereségeket illeti, azt mondhatom, hogy a fő nyereség a szuverenitásunk megerősítése, és ez elkerülhetetlen következménye annak, ami most történik” – mondta az orosz államfő.
Putyin hangoztatta, hogy Moszkva nem elkezdte a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem csak megpróbálja befejezni őket. Az orosz vezető szerint a harcok 2014-ben kezdődtek, miután Ukrajnában puccsot hajtottak végre azok, „akik a saját népüket akarták elnyomni”.
Álláspontja szerint
„Ez a kötelességünk, amelyet a végsőkig teljesítünk” – fogalmazott Putyin.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a konfliktussal párhuzamosan Oroszországban és a világban végbemenő polarizáció csak haszonnal jár majd, mert lehetővé teszi mindennek az elvetését, ami akadályozza a fejlődést és továbblépést.
A gazdasági konfrontációra kitérve azt fejtegette: az egész világot fenyegető nyugati „szankciós láznak” az a katalizátora, hogy az Egyesült Államok kezéből „kicsúszik a dominancia”, a nyugati elit pedig képtelen az objektív tények elfogadására. Mint mondta, ennek eredményeképpen Európa fejlettségi szintjét és életminőségét „a szankciók kohójába vetik, (...) feláldozzák annak érdekében, hogy fenntartsák az Egyesült Államok diktatúráját a világ ügyeiben”.
Azt hangoztatta, hogy az európai vállalatok versenyképességét csökkenti az orosz kapcsolatok megszakítása, és „nem lenne meglepő”, ha helyüket mind a kontinensen, mind a világpiacon amerikai vetélytársaik vennék át. Meglátása szerint
Putyin kijelentette, hogy megbízhatónak és hitelesnek tartja a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója által elkészített jelentést.
„Természetesen nyomás alatt vannak (...) és nem mondhatják közvetlenül, hogy a lövések ukrán területről jönnek, de ez nyilvánvaló dolog” – mondta.
Bejelentette, hogy
Közölte, hogy utasította a Roszatomot: dolgozzon ki további javaslatokat az atomerőmű biztonságának fokozására. Megjegyezte: nem az jelenti a fő veszélyt, ha a reaktorokat találat éri, hanem ha a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket.
Moszkva nem fog tükörintézkedésekkel válaszolni az orosz állampolgárokkal szembeni vízumszigorításokra, és nem tesz olyat, ami nem szolgálja az érdekeit. Leszögezte, hogy Oroszország maga nem fogja megszakítani a kapcsolatokat a Nyugattal, a gazdaság mellett beleértve a kultúrát, az oktatást és a sportot is.
Azzal kapcsolatban, hogy Borrell jelentések szerint lefasisztázta Oroszországot, azt mondta, hogy „Isten legyen a bírája, mondjon, amit akar”. Megjegyezte, hogy szerinte az 1930-as évek Spanyolországában a diplomata „a puccsisták oldalára állt volna”, ahogy most is a 2014-es államcsíny nyomán uralomra került ukrán kurzus pártját fogja.
„Ukrajnában a hatalom valójában szélsőséges nacionalisták és neonácik kezébe került, akik totális terrort alkalmaznak. Sokan még a szájukat is félnek kinyitni, hogy kimondják, amit valójában gondolnak” – mondta.
„Mi néha kritikusak vagyunk egyes állampolgárainkkal szemben, akik sajátos módon értelmezik a Donyec-medence védelmében tett lépéseinket, mert nem tudják, hogy ott az utcán bírósági tárgyalás nélkül lövik le azokat, akiknek más a véleményük, mint a hatalmon lévőknek. Ott egyszerűen fizikailag semmisítik meg őket” – fogalmazott az orosz vezető.
Putyin szerint
A brit miniszterelnök-váltásról azt mondta, hogy „messze nem demokratikus eljárás” keretében történt, mert a brit népnek nem volt benne szerepe. Azt mondta, a brit elitre tartozik, hogy Liz Truss kormányzása alatt London hogyan fogja alakítani a Moszkvával való kapcsolatait. Hozzátette, hogy az oroszok dolga a saját érdekeikkel törődni, amit következetesen meg is fognak tenni, „efelől senkinek ne legyenek kétségei”.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
szóljon hozzá!