
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország helyesen cselekedett, amikor elindította a „különleges hadműveletet”, mert Angela Merkel volt német kancellár nyilatkozata azt bizonyítja, hogy sem Ukrajna, sem a Nyugat nem gondolta komolyan a minszki megállapodás végrehajtását.
2022. december 09., 18:412022. december 09., 18:41
2022. december 09., 18:442022. december 09., 18:44
Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki pénteki biskeki sajtóértekezletén Merkelnek a Die Zeit hetilapnak adott nyilatkozatára reagálva, amelyben a volt német kormányfő elismerte, hogy az ukrajnai rendezés alapjának tekintett megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre.
Az orosz vezető szerint a „különleges hadműveletet” már korábban elindulhatott volna, de az orosz fél bízott benne, hogy „a minszki megállapodások keretei között meg lehet egyezni”.
Mint mondta, kiderült, hogy nemcsak az ukrán fél, de a szerződés többi részese is „becsapta” Oroszországot. Az orosz vezető szerint a történtek felvetették a bizalom kérdését, mert Oroszország kész megállapodni Ukrajnáról, és a garanciákról, ám elgondolkodtató számára, hogy kivel is van dolga.
Putyin szerint a „különleges hadművelet” megy a maga útján és nincsen vele probléma. Megismételte, hogy „nincsen olyan tényező”, amely miatt újabb mozgósításra lenne szükség. Úgy vélekedett, hogy a rendezés hosszú folyamat lesz.
Utalt rá, hogy Oroszországot a katonai doktrínája ugyan nem jogosítja fel első csapásra, mint az Egyesült Államokat, ám a hiperszonikus fegyverei biztosítják számára, hogy erőteljes választ adjon, ha megtámadják.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország a biztonsága szavatolásához fontolóra veheti, hogy átvegye az amerikaiaktól a „lefegyverző csapás” koncepcióját.
„Először: az Egyesült Államoknak van egy megelőző csapás elmélete. Másodszor: egy lefegyverző csapásmérő rendszer fejlesztésén dolgoznak. Mi ez? Ez egy modern, csúcstechnológiai eszközökkel a vezetésipontok ellen végrehajtandó támadás, amely megfosztja az ellenséget az irányítórendszerektől” – mondta Putyin.
„Ha már erről a lefegyverző csapásról beszélünk, talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy átvegyük amerikai partnereink fejlesztéseit, a biztonságuk szavatolására vonatkozó elképzeléseiket?” – tette fel a kérdést.
Elmondta azt is, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (SZVR) és az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője közötti kapcsolatfelvételt Washington kezdeményezte. Lehetségesnek nevezte a folytatást, mint ahogy azt is, hogy a felek további fogolycserékben állapodjanak meg.
Átgondolatlan döntésnek nevezte, hogy nyugati országok ársapkát vezettek be az orosz nyersolajjal kapcsolatban. Elmondta, hogy az orosz vezetés a lehetséges ellenlépések között a termelés csökkentését is fontolóra vette.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!