Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az ukrajnai „különleges hadművelet” elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán.
2022. december 07., 18:492022. december 07., 18:49
2022. december 07., 20:512022. december 07., 20:51
Azt mondta, hogy az őszi részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnában, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni „nincs értelme”.
Putyin szerint a „különleges hadművelet” hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott „jelentős eredményeket” Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy „új területek jelentek meg” és hogy az Azovi-tenger orosz „beltengerré” vált.
Az elnök támogatásáról biztosította egy olyan különleges szerv létrehozását, amely az ukrán hadsereg által elkövetett bűncselekményeket, különösen a lakott területekre mért csapásokat vizsgálja ki. Kezdeményezte egy olyan központ létrehozását, amely a sebesültek rehabilitációjával foglalkozna.
Hangoztatta, hogy műveleti övezetben az orosz oldalon nincs tömeges dezertálás, s hogy az ukrán hadsereggel szemben, ahol, mint mondta, bevett gyakorlat az arcvonal előtti nyilvános kivégzés, az orosz fegyveres erőknek a hamis híresztelésekkel ellentétben nincsenek gyűjtőtáborai. Hangot adott álláspontjának, miszerint
Megismételte korábbi állítását, miszerint a háborút nem Oroszország kezdte, hanem az az ukrán hatalom, amely 2014-ben annak ellenére került államcsínnyel kormányra, hogy három ország – Németország, Franciaország és Lengyelország is – kezességet vállalt az akkori legitim kijevi kormány és az ellenzék közötti megállapodás betartásáért.
Úgy vélekedett, „nem lenne felesleges”, ha Ukrajna kártérítést fizetne a Donyec-medencének és más, Oroszország által elcsatolt területeknek az ott okozott károkért. Sürgette, hogy a Donyec-medencében állítsák le az ukrán hatalom idején politikai alapon indított büntetőeljárásokat.
Az elnök úgy vélekedett, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva a nukleáris fegyvereivel „nem hadonászik, mint egy borotvával” és úgy tekint rájuk, mint a védelem, az elrettentés eszközeire. Putyin szerint Liz Truss brit miniszterelnök volt az, aki nyilvánosan az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.
„Nem bolondultunk meg, tisztában vagyunk vele, mi az a nukleáris fegyver. Rendelkezünk ezekkel az eszközökkel, fejlettebb és modernebb formában, mint bármely nukleáris ország, ez nyilvánvaló. Ez ma nyilvánvaló tény” – mondta Putyin.
Elmondta, hogy Moszkva következetesen tovább harcol az orosz nemzeti érdekekért, amiért kész békés eszközöket használni, ám ha ez nem segítene, bevetheti az összeset, amely a rendelkezésre áll. Megfogadta, hogy Oroszország meg fogja védeni a területét és szövetségeseit. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok, nem pedig Oroszország telepítette nukleáris fegyverzetét más országok területére, és gyakorolja ott a hordozóeszközök bevetését.
Putyin más kérdésekről szólva egyebek között kijelentette: nem változott meg a véleménye a halálbüntetésről, amelynek visszaállítását korábban értelmetlennek és kontraproduktívnak nevezte. Felhívta a figyelmet Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke kijelentésére, amely szerint a halálbüntetés bevezetéséhez meg kellene változtatni az orosz alaptörvényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!