Fotó: Vlagyimir Putyin/Facebook
Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin elnök, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
2022. március 04., 22:082022. március 04., 22:08
A két vezető pénteken telefonon beszélt egymással. Berlini tájékoztatás szerint Scholz az orosz invázió haladéktalan leállítását követelte és aggodalmát fejezte ki a katonai műveletek és az áldozatok miatt.
Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a legfőbb veszély a neonáci alakulatoktól ered, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el, civileket élő pajzsnak használnak, és fegyverrel akadályozzák meg, hogy az emberek biztonságos helyre vonuljanak. Azt állította, hogy Ukrajnában több mint hatezer külföldi állampolgár, zömmel diák tartózkodik, „akiket gyakorlatilag túszul ejtettek”.
Hibáztatta a nyugati országokat amiatt, hogy nyolc évig szemet hunytak a minszki megállapodások Kijev általi nem teljesítése miatt. Valamint „szemet hunytak a népirtás felett, amelyet a kijevi rezsim a Donyec-medence lakosai ellen követett el”, és szemet hunytak mintegy 14 ezer ember, köztük gyerekek halála felett is.
Elmondta még, hogy Ukrajnában albán, horvát, koszovói zsoldosok, sőt, dzsihadisták jelentek meg, akik Szíriában szereztek harci tapasztalatokat.
A Kreml tájékoztatása szerint a felek kifejezték abbéli reményüket, hogy az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóján Kijev „észszerű és konstruktív” álláspontot képvisel majd.
Az ukrajnai konfliktusról pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott eszmecserét. A moszkvai katonai tárca szerint Sojgu a „különleges művelet” okai között nevezte meg, hogy a kijevi vezetés nyolc éven át megtagadta a minszki megállapodások végrehajtását, „ösztönözte a nácik és neonácik belépését a hatalmi struktúrákba”, a közelmúltban pedig sokkal intenzívebbé vált a Donyec-medencei polgári lakosság ágyúzása.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) pénteki közleményében azzal vádolta meg a NATO-t, hogy információval látja el az ukrán hadsereget az orosz fegyveres erők mozgásáról és terveiről. A tájékoztatás szerint a Lengyelországban működő logisztikai központot az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és a szövetség több más tagja üzemelteti. Az SZVR azt állította, hogy
A brit közszolgálati műsorszolgáltató a BBC pénteken közölte, hogy biztonsági okokból felfüggeszti oroszországi tevékenységét. Döntést a BBC az Oroszországban pénteken elfogadott törvénnyel indokolta, amely alapján szabadságvesztéssel sújtható az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése, valamint azzal, hogy az Ukrajna ellen folytatott háborúval összefüggésben blokkolták az orosz nyelvű hírportálját.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken korlátozta az oroszországi hozzáférést a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportál és az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldalához. Este a hatóság bejelentette, hogy Facebook eddig lassítása után teljesen hozzáférhetetlenné tette Oroszországban a közösségi médiumot.
A Facebookon Oroszországban az elmúlt napokban tömegével jelentek meg pánikkeltést célzó, egyebek között bankcsődök tömegét kilátásba helyező, valamint az orosz politikai rendszert becsmérlő, ukránbarát fizetett hirdetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!