
Fotó: NATO/Facebook
Amennyiben Finnország és Svédország benyújtja NATO-tagságra vonatkozó kérelmét, felvételük gyorsan megvalósulhat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön. Oroszország többször megfenyegette a két országot NATO-aspirációi miatt.
2022. április 28., 12:062022. április 28., 12:06
2022. április 28., 13:132022. április 28., 13:13
Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezletének tagjaival tervezett tanácskozása előtt, a Roberta Metsolával, az Európai Parlament (EP) elnökével tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Stoltenberg hangoztatta: a két ország a katonai szövetség legközelebbi partnere, hadseregeik színvonala megfelel a NATO legmagasabb elvárásainak.
Szavai szerint erős politikai üzenetet hordoz, ha a szövetséges országok úgy döntenek, elfogadják Finnország és Svédország tagsági kérelmét, és ezzel kinyilvánítják, hogy a két ország biztonsága fontos minden NATO-tagállam számára. Hangoztatta továbbá: Helsinki és Stockholm szabad döntése, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz. Oroszország ukrajnai beavatkozásával kapcsolatban a NATO főtitkára azt monda, a „brutális orosz agresszió” megmutatta azon országok, köztük Moldova és Georgia „technikai és politikai támogatásának” fontosságát, amelyek nem tagjai sem a NATO-nak, sem pedig az Európai Uniónak.
Hozzátette, a két észak-európai uniós tagállam, Finnország és a Svédország katonai integrációja tovább erősítené az unió stratégiai biztonságát. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: az Európai Parlament mindent megtesz azért, hogy az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit betartsák és a lehető leghatásosabbak legyenek. Támogatja továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy megvédje magát az orosz támadással szemben. Az európai uniós integrációra vonatkozóan feltett újságírói kérdésre válaszolva az EP elnöke azt mondta, az Európai Parlament mindig szívesen látja azokat az országokat, melyek Európát otthonuknak tekintik. Az ukrajnai orosz háborúra utalva Metsola közölte: az EP megérti azokat a fenyegetéseket, amelyeknek néhány ország ki van téve, és ha eljön az ideje, az Európai Parlament kész támogatni uniós integrációjukat.
Oroszország az elmúlt időszakban több alkalommal arra figyelmeztette Svédországot és Finnországot: esetleges NATO-csatlakozásuknak „következményei” lehetnek. Az orosz külügyminisztérium korábban közölte, hogy Finnország és Svédország bármilyen NATO-csatlakozási kísérlete „katonai és politikai következményekkel” járna. „A döntés Svédország és Finnország hatóságain múlik. De meg kell érteniük, hogy egy ilyen lépés milyen következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatainkra és az európai biztonsági struktúra egészére nézve” – jelentette ki korábban Marija Zaharova, a moszkvai külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve: Oroszország mindenről tájékoztatta a két skandináv országot, „hogy hová vezet ez az egész”.
Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő ugyanakkor úgy nyilatkozott: Oroszország atomfegyvereket telepítene a három balti állam és Skandinávia közelébe, ha Finnország vagy Svédország a csatlakozás mellett döntene.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!