Az Európába telepített amerikai rakétavédelmi rendszerek újabb fegyverkezési versenyhez vezethetnek, és veszélyt jelentenek a globális biztonságra – jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök.
2016. május 13., 22:342016. május 13., 22:34
2016. május 14., 14:272016. május 14., 14:27
Putyin arra reagált, hogy pénteken az észak-lengyelországi Redzikowóban letették annak a támaszpontnak az alapkövét, ahová 2018-ban az amerikai rakétavédelmi pajzs harmadik kelet-európai elemét telepítik. Egy nappal korábban ugyanakkor az Egyesült Államok működésbe hozta európai rakétapajzsának Romániába telepített elemeit az Olt megyei deveselui katonai támaszponton.
Az orosz államfő szerint nem rakétavédelmi rendszerről van szó, hanem az Egyesült Államok nukleáris stratégiai képességének növeléséről Kelet-Európában. Hozzátette, a rakétavédelmi rendszerek telepítése fenyegetést jelent Oroszországra. „Azoknak, akik a rakétavédelmi rendszerek telepítéséről határoztak országukban, tudniuk kell, hogy eddig kényelemben, békében és biztonságban éltek. Oroszországnak azonban most el kell gondolkodnia azon, hogyan csökkentse a biztonságát érő fenyegetéseket\" – jelentette ki pénteken Putyin.
Az orosz elnök szerint miután az Egyesült Államok korábban egyoldalúan kilépett a rakétavédelmi megállapodásból, ami nyilvánvalóan az első lépés volt a világ erőegyensúlyának felborítására, ez a második csapás a nemzetközi biztonságra, amely megteremti a feltételeket a két ország közötti INF-szerződés megsértéséhez.
A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek felszámolásáról rendelkezik. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. A Romániába telepített elfogórakéták hatótávolsága 500 kilométer, és maximális sebességük óránként 9600 kilométer.
Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lesz részese fegyverkezési versenynek, de a hadsereg átfegyverezésének keretein belül a fenyegetéshez igazítja védelmi kiadásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!