„Stratégiai” megbeszélést folytatott az orosz elnök a háborúról a stewardesekkel
Fotó: Videófelvétel
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kijelentette, hogy Oroszország hadviselő félként tekintene azokra az országokra, amelyek részt vennének az Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában és fenntartásában.
2022. március 05., 20:502022. március 05., 20:50
2022. március 05., 21:132022. március 05., 21:13
A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát, a NATO azonban – mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette – ezt a kérést egyelőre elutasítja. Az Aeroflot orosz állami légitársaság alkalmazottaival – tulajdonképpen légiutaskísérőivel – televíziókamerák előtt beszélgetve Putyin azt mondta: a nyugati országok által Oroszország ellen hozott szankciók is „nagyon közel állnak egy háborús deklarációhoz”.
Megismételte azt az álláspontját, hogy Moszkvának meg kell védenie az oroszokat Kelet-Ukrajnában, Ukrajnát meg kell fosztani fegyvereitől és „nácimentessé” kell tenni, továbbá el kell érni azt is, hogy státusza katonailag semleges legyen. „Nem mehetünk el azok mellett a kijelentések mellett, hogy Ukrajna atomhatalom lehet” – idézte az MTI Putyint.
Vlagyimir Putyin szombaton arról is beszélt, hogy nem tervezi hadiállapot kihirdetését Oroszországban.
Kijelentette, hogy sorkatonákat nem vontak be az ukrajnai hadműveletekbe, azokat hivatásos katonák hajtják végre. Úgy vélte, nem is lesz szükség sorozásra, mert „minden terv szerint halad”. Az Ukrajnával az elmúlt napokban megkezdett tárgyalásokról az orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva letette javaslatait az asztalra, most az ukrán félen a sor, hogy reagáljon.
Tengerentúli lapjelentések szerint az ukrán elnök az online egyeztetésen az orosz olajimport betiltását, a Visa és a Mastercard oroszországi felfüggesztését szorgalmazta, és arra kérte a képviselőket és szenátorokat, hogy segítsenek Ukrajnának több olyan repülőgép beszerzésében, amelyeket az ukrán pilóták képesek vezetni.
A Nyugat azt követően foganatosított kemény szankciókat Oroszországgal szemben, hogy Putyin elrendelte az Ukrajna elleni támadást, amelyet a NATO-tagországok – rendszeresen megismételt álláspontjuk szerint – jogtalannak és provokálatlannak tartanak. Az elnök ráadásul a támadás megindításakor azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor az orosz erők Ukrajna számos térségében, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!