„Stratégiai” megbeszélést folytatott az orosz elnök a háborúról a stewardesekkel
Fotó: Videófelvétel
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kijelentette, hogy Oroszország hadviselő félként tekintene azokra az országokra, amelyek részt vennének az Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában és fenntartásában.
2022. március 05., 20:502022. március 05., 20:50
2022. március 05., 21:132022. március 05., 21:13
A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát, a NATO azonban – mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette – ezt a kérést egyelőre elutasítja. Az Aeroflot orosz állami légitársaság alkalmazottaival – tulajdonképpen légiutaskísérőivel – televíziókamerák előtt beszélgetve Putyin azt mondta: a nyugati országok által Oroszország ellen hozott szankciók is „nagyon közel állnak egy háborús deklarációhoz”.
Megismételte azt az álláspontját, hogy Moszkvának meg kell védenie az oroszokat Kelet-Ukrajnában, Ukrajnát meg kell fosztani fegyvereitől és „nácimentessé” kell tenni, továbbá el kell érni azt is, hogy státusza katonailag semleges legyen. „Nem mehetünk el azok mellett a kijelentések mellett, hogy Ukrajna atomhatalom lehet” – idézte az MTI Putyint.
Vlagyimir Putyin szombaton arról is beszélt, hogy nem tervezi hadiállapot kihirdetését Oroszországban.
Kijelentette, hogy sorkatonákat nem vontak be az ukrajnai hadműveletekbe, azokat hivatásos katonák hajtják végre. Úgy vélte, nem is lesz szükség sorozásra, mert „minden terv szerint halad”. Az Ukrajnával az elmúlt napokban megkezdett tárgyalásokról az orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva letette javaslatait az asztalra, most az ukrán félen a sor, hogy reagáljon.
Tengerentúli lapjelentések szerint az ukrán elnök az online egyeztetésen az orosz olajimport betiltását, a Visa és a Mastercard oroszországi felfüggesztését szorgalmazta, és arra kérte a képviselőket és szenátorokat, hogy segítsenek Ukrajnának több olyan repülőgép beszerzésében, amelyeket az ukrán pilóták képesek vezetni.
A Nyugat azt követően foganatosított kemény szankciókat Oroszországgal szemben, hogy Putyin elrendelte az Ukrajna elleni támadást, amelyet a NATO-tagországok – rendszeresen megismételt álláspontjuk szerint – jogtalannak és provokálatlannak tartanak. Az elnök ráadásul a támadás megindításakor azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor az orosz erők Ukrajna számos térségében, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!