
Türelemre int. Putyin szerint később vonhatják be Európát az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokba
Európa részvételére az ukrajnai béketárgyalásokon előbb-utóbb szükség lesz, de Moszkva először bizalmat akar építeni Washingtonnal – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, miközben arra utalt, hogy a konfliktust lezáró megállapodás még messze lehet.
2025. február 25., 13:002025. február 25., 13:00
Putyin azt követően beszélt minderről, hogy a világ hétfőn emlékezett a civilek ezreit megölő és milliókat kitelepítő orosz invázió harmadik évfordulójára, Donald Trump amerikai elnök pedig azt sugallta, hogy a háború akár heteken belül véget érhet. Ezt azonban nem fejtette ki részletesebben.
Putyin az orosz állami televíziónak a Reuters szerint azt mondta, hogy
Mind a Trumppal folytatott telefonbeszélgetése, mind az Egyesült Államok és Oroszország közelmúltbeli rijádi tárgyalásai érintették az ukrajnai konfliktus megoldásának kérdését – tette hozzá Putyin.
„De részletesen nem beszéltünk róla” – mondta. „Csak abban állapodtunk meg, hogy ebbe az irányba fogunk elmozdulni. És ebben az esetben természetesen nem utasítjuk el az európai országok részvételét” – tette hozzá.
Ukrajna és Kijev európai szövetségesei egyaránt kifogásolták, hogy nem kaptak meghívást az Ukrajnáról szóló tárgyalások első fordulójára, amelyet az Egyesült Államok és Oroszország tartott a múlt héten Szaúd-Arábiában.
„Az olyan összetett és meglehetősen akut kérdések megoldása érdekében, mint az Ukrajnával kapcsolatosak, mind Oroszországnak, mind az Egyesült Államoknak meg kell tennie az első lépést” – mondta Putyin.
„Miből áll ez? Ezt az első lépést a két állam közötti bizalom szintjének növelésére kell fordítani" – tette hozzá.
„De mi köze ehhez az európaiaknak?” – hangsúlyozta.
„Szükség van a részvételükre a tárgyalási folyamatban. Ezt soha nem utasítottuk el, folyamatos megbeszéléseket folytattunk velük” – mondta.

Az Egyesült Államok kétszer is Oroszország oldalára állt az ENSZ-ben az ukrajnai orosz invázió harmadik évfordulója alkalmából tartott szavazásokon, ezzel is hangsúlyozva a Trump-kormányzat álláspontjának megváltozását a háborúval kapcsolatban.
„Megállapodást köthetünk az Egyesült Államokkal. Nem vagyunk ellene” – mondta Putyin.
„Ez jó ötletnek tűnik számomra. Az Egyesült Államok 50 százalékkal csökkenti a sajátjait, mi pedig 50 százalékkal csökkentjük a miénket. Kína pedig később csatlakozhatna hozzánk, ha akar” – jegyezte meg.
Putyin elutasított minden olyan elképzelést, hogy Trump érzelmi alapon változtatta volna meg élesen Washington Ukrajnával kapcsolatos politikáját, beleértve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatát és azt a felvetést, hogy Kijev esetleg nem szerzi vissza az összes elveszített területet.
„Velük ellentétben az Egyesült Államok új elnökének nincs megkötve a keze” – mondta.
„Ő egyenesen és különösebb megkötések nélkül mozog. Egyedülálló helyzetben van: nem csak azt mondja, amit gondol, hanem azt is, amit akar. Ez az egyik nagyhatalom vezetőjének kiváltsága” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!