Mennek tovább? Putyin szerint az ukrajnai háború folytatódik
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
2026. június 29., 09:312026. június 29., 09:31
Putyin egy orosz állami televíziós interjúban a Reuters szerint azt is elmondta, hogy Oroszországnak növelnie kell légvédelmi kapacitását, hogy szembeszállhasson az elsősorban az ország olajiparát célzó, fokozódó ukrán dróncsapásokkal.
Hozzátette, hogy Oroszország jól boldogul az ukrán támadásokkal összefüggő üzemanyag-ellátási problémák kezelésével.
Putyin vasárnap korábban, a Kremlben tartott, miniszterekkel és más tisztviselőkkel való találkozón
Tévéinterjújában Putyin elmondta, hogy Ukrajna a béke felé vezető lépésként javasolta a nagy hatótávolságú támadások kölcsönös felfüggesztését. Moszkva azonban ezt a két fél közötti 1 250 km-es frontvonal mentén a kijevi erőkön nehezedő nyomás enyhítésének eszközeként értelmezte, és nem hagyja, hogy ez elterelje a figyelmét.
„Egyértelmű, miért teszik ezt a javaslatot, mert az ukrán terület mélyére irányuló ellentámadásaink sokkal erősebbek, nagyobb hatással bírnak, és – őszintén szólva – pusztítóbbak” – mondta Putyin.
– tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ebben a hónapban nyílt levelet írt Putyinnak, amelyben személyes találkozót javasolt, amit az orosz vezető elutasított.
A televíziós interjúban Putyin kijelentette, hogy az ukrán támadások „arra irányulnak, hogy eltereljék a figyelmünket és erőinket a fő célok eléréséről – a Donbasz és Novorosszija teljes felszabadításáról” – ezzel Donyeckre és Luhanszkra, valamint a szomszédos Zaporizzsja és Herszon régióra utalt.
Putyin már régóta ragaszkodik ahhoz, hogy
A 2022-es invázió után hét hónappal Oroszország annektálta a négy régiót – a Donbaszban található Donyeck és Luhanszk régiókat, valamint a Herszon és Zaporizzsja régiókat, amelyeket azonban csak részben ellenőriz.
Ukrajna közép- és hosszú hatótávolságú dróncsapásaira reagálva Putyin kijelentette: „Az első feladat a legszükségesebb légvédelmi rendszerek gyártásának gyors és jelentős felfuttatása.”
„Az összes támadás – bárhol is érje el infrastruktúránkat – egyáltalán nem befolyásolja a helyzetet a
fronton, a harci érintkezési vonalon” – mondta.
és Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek ismét Moszkvába látogatnak, miután az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott konfliktusának „forró fázisa” megoldódik.
Úgy tűnt, egyetért Marco Rubio amerikai külügyminiszter múlt heti kijelentéseivel, miszerint tavaly Alaszkában Putyin és Donald Trump amerikai elnök tárgyalásain nem született hivatalos megállapodás, bár az amerikai javaslatokat megvitatták.
„Senki sem írt alá semmit, de beszéltünk az ukrajnai konfliktus befejezésének bizonyos lehetőségeiről” – mondta Putyin.
Elmondása szerint
Putyin megjegyzéseiben azt is sugallta, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, akivel a múlt héten kétnapos tárgyalásokat folytatott, segíthetne a béketárgyalásokban.
Mindeközben Andrij Szibiha ukráb külügyminiszter ugyancsak vasárnap kijelentette, hogy tévesnek bizonyult Oroszország hite a tavalyi alaszkai csúcstalálkozón az Egyesült Államokkal elért „megállapodásokban”.
„A valóság egy dolgot világossá tesz: ha az »Anchorage-i szellem« egyáltalán létezett is, most már biztosan halott” – mondta Szibiha, gúnyolódva Oroszország azon érvelésén, miszerint 2025 augusztusában állítólagos megállapodások születtek Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
A nyilatkozat nem sokkal azután hangzott el, hogy
„Oroszország számára az anchorage-i tanulság az, hogy bármely, Ukrajna nélkül kidolgozott béketerv arra van ítélve, hogy szellemmé váljon és eltűnjön” – mondta Szibiha.
Moszkvának abba kellene hagynia a „szellemekben való hitet”, és le kellene ülnie komoly tárgyalásokra, különben a háborúban egyre rosszabb helyzetbe kerül – tette hozzá Ukrajna külügyminisztere.
Az úgynevezett „alaszkai megegyezés” arra a moszkvai kérésre utal, hogy Washington gyakoroljon nyomást Ukrajnára a Donbaszból való teljes kivonulás érdekében – nyilatkozta korábban a Kyiv Independentnek egy, az alaszkai tárgyalásokkal jól ismerős forrás.
A hónap elején tartott G7-csúcstalálkozón Trump egyre növekvő elégedetlenségét fejezte ki Putyinnal szemben, és kijelentette, hogy esetleg visszavonja az „alaszkai megállapodásokat” – számolt be az Axios, meg nem nevezett hivatalos forrásokra hivatkozva.
Trump Ukrajna legutóbbi, Moszkva ellen indított nagyszabású dróncsapásaira utalva nemrég azt is elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” a háborúban.
Kijelentései nem sokkal azután hangzottak el, hogy egy magas rangú ukrán tisztviselő a Kyiv Independentnek elmondta: Trump magánjelleggel arra ösztönözte Zelenszkijt, hogy „merészebben” lépjen fel Oroszországgal szemben.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Bár az orosz tisztviselők ezt tagadták, ugyanakkor hevesen bírálták Washingtont azért, hogy nem tartotta be az Alaszkában állítólag tett ígéreteket, ami jól tükrözi Moszkva egyre növekvő nyugtalanságát az Egyesült Államok háborúval kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!