Agresszívnak minősítette az amerikai nemzetbiztonsági stratégiát Vlagyimir Putyin elnök pénteken az orosz védelmi minisztérium kibővített kollégiumának ülésén. A tanácskozáson a tárcavezető, Szergej Sojgu bejelentette a szíriai csapatkivonás befejezését.
2017. december 22., 22:332017. december 22., 22:33
2017. december 22., 22:342017. december 22., 22:34
„Az Egyesült Államok nemrégiben ismertette védelmi stratégiáját. A diplomácia nyelvén azt lehet mondani, hogy feltétlenül támadó jellegű, de ha áttérünk a katonai nyelvezetre, akkor agresszív" - mondta Putyin. „Ezt figyelembe kell vennünk a gyakorlati munkánkban" - tette hozzá.
Rámutatott, hogy a rakétavédelmi rendszer indítóállásai nemcsak elhárító rakéták, hanem manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak. Az egyezményt sértő lépésnek nevezte az elhárító rendszer tesztelésére szolgáló célrakéták gyártását is, amelyek tulajdonságai megegyeznek a közepes és rövid hatótávolságú társaikéval.
Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy a Pentagon 2018-as költségvetése forrásokat irányoz elő egy 5500 kilométeres hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású, mobil rakétarendszer kifejlesztésére. Eközben az Egyesült Államok Oroszországra próbálja meg rábizonyítani a szerződésszegést, miként azt akkor is tette, amikor ki kívánt lépni a rakétaelhárító rakétarendszereket megtiltó (ABM) egyezményből.
Hangsúlyozta: Oroszország szuverén joga, hogy megfelelő módon reagáljon a katonai infrastruktúra agresszív fejlesztésére, egyebek között arra, amit az Egyesült Államok és a NATO tesz Európában. Felszólította a katonai vezetést, hogy kísérje figyelemmel az erőegyensúly változását, tekintettel az amerikai rakétavédelmi rendszerre, különösen Oroszország határai mentén, a konfliktusövezetekben és Európában. Kijelentette, hogy az orosz haderőnek minden eszköze megvan az elrettentéshez.
Putyin szerint különös hangsúlyt kell fektetni a haderő nagypontosságú fegyverekkel és pilóta nélküli csapásmérő eszközökkel való felszerelésére, valamint a személyi felszerelés, a felderítés, a kommunikáció és az elektronikus hadviselés eszközeire. Hangsúlyozta a mobilitás fokozásának fontosságát.
Putyin, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, elégedettségének adott hangot a haderő átfegyverzésével kapcsolatban, hozzáfűzve azt az elvárást, hogy három éven belül az új fegyverekkel való felszereltség szintje a jelenlegi 60-ról elérje a 70 százalékos szintet. (A nukleáris triád esetében ez a mutató az elmúlt évben 79 százalékos volt, és ezen belül a szárazföldi állomásoztatású erőknél el kell érnie a 90 százalékot.)
Mint mondta, Oroszország védelmi képességét a GDP 2,8 százalékának ráfordításával kell tudnia biztosítani. (A múlt évben ez az arány 4,1 százalék volt, ami 2018-ban a GDP 2,85-2,86 százalékára csökken majd.) Kiemelte a békés külpolitika jelentőségét, hozzátéve, hogy Moszkva nem pályázik a világcsendőr szerepére.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amíg az orosz haderő jövőre 46 milliárd dollárból gazdálkodik majd, addig a Pentagon községvetése meghaladja majd a 700 milliárdot, a brit védelmi tárca büdzséje mintegy 60 milliárd, Németországé és Franciaországé pedig egyaránt 40 milliárd dollár lesz. „Ehhez nem kell kommentár" - mondta.
Sojgu bejelentette, hogy
(A hmejmími légi- és a taruszi haditengerészeti támaszpont tovább működik az arab országban.) A hadseregtábornok először ismerte el, hogy az orosz haderő Iszkander típusú rakétákat is bevetett Szíriában. Elmondta, hogy a szíriai hadműveletben 48 ezer orosz katona vett részt, a légierő pedig a bő két év alatt 34 ezer harci bevetést hajtott végre.
Közölte, hogy először sikerült összefüggő rádiólokációs mezőt vonni az ország köré. Sojgu arról tájékoztatta Putyint, hogy az orosz flotta jelenléte a Földközi-tengeren folyamatos lesz.
Putyin a nap folyamán rendeletben bízta meg a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) az Oroszország ellen irányuló kibertámadások elhárításával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!