A Vlagyimir Putyin orosz elnök szakácsaként is emlegetett Jevgenyij Prigozsin
Fotó: Videófelvétel
Megköszönte Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítója Diana Şoşoacă román szenátornak, hogy olyan törvénytervezetet terjesztett be, amely azt irányozza elő, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával megkötött barátsági szerződést, és csatoljon el olyan területeket, amelyek a két világháború között román fennhatóság alatt álltak.
2023. március 29., 20:422023. március 29., 20:42
2023. március 29., 20:452023. március 29., 20:45
Prigozsint az orosz Katonai figyelő című kiadvány kereste meg, hogy reagáljon Şoşoacă tervezetére. „A tervezetet Diana Şoşoacă szenátor, az SOS szélsőjobboldali párt alapítója nyújtotta be, aki többször bírálta az ukrán hatóságokat, a NATO-t, Amerikát és nyíltan támogatja Oroszországot. Nem titok, hogy Oroszországot más szélsőjobboldali politikusok is támogatják az EU-ban, többek között Franciaországban és Németországban (...). Ugyanakkor az Európai Unió szankciókat vezetett be a Wagner-csoport ellen. Ön szerint Oroszország hangja még mindig alig hallatszik az EU-ban? Fenntartja a kapcsolatot az oroszbarát európai parlamenti képviselőkkel az EU-ban?” – hangzott a Wagner alapítójához intézett kérdés.
Ami Oroszország hangját illeti, hogy senkit ne sértsek meg, csak annyit mondok: ahhoz, hogy a hangunkat meghallják, hangosan kell beszélnünk. Ha halkan beszélünk, és csak a saját jólétünkkel törődünk, senki sem fog meghallani” – hangzott a vendéglátó-ipari beruházásai miatt „Putyin szakácsaként” is emlegetett Prigozsin válasza.
Mint arról beszámoltunk, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Şoşoacă Észak-Bukovina, Herța, Budzsák (Cahul, Bolgrad, Ismail) és a Kígyó-sziget mellett a román fennhatóság alatt sohasem álló máramarosi területeket is Romániához csatolná, amelyek jelenleg Kárpátaljához tartoznak.
A szenátor erre reagálva „alattomos támadásnak” minősítette a bejelentést, amely szerint annak a bizonyítéka, hogy Ukrajna „visszaéléseket elkövető fasiszta állam”. Meglátása szerint Ukrajna vele is úgy bánik, mint az ukrajnai román kisebbséggel, amelyet szintén nemzetbiztonsági kockázatnak tekint, ezért „szisztematikusan és programszerűen megpróbálják felszámolni egy etnikai tisztogatási és erőszakos ukránosítási folyamat során, ami a náci Németországot idézi”.
A Mirotvorec azzal vádolja Şoşoacát, hogy megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, ukránellenes propagandát folytatott, a Kreml propagandáját terjesztette, tagadta Ukrajna jogát ahhoz, hogy fegyveresen védekezzen az orosz agresszor ellen, és persze az általa benyújtott törvénytervezetről sem feledkeztek meg. Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató politikus több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenné az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!