2009. szeptember 01., 10:212009. szeptember 01., 10:21
A tárcavezető egyúttal ismételten azzal vádolta Budapestet, hogy a nyelvtörvény ügyében – amely ellen ma délután „Kiállunk a jogainkért” jelszó jegyében nagyszabású tüntetést rendeznek Dunaszerdahelyen – hazudik és félrevezeti a közvéleményt. Madaric szerint a kulturális tárca az év végéig kidolgozza a törvény végrehajtásához szükséges módszertani utasításokat, s addig a jogszabály megsértését nem fogják büntetni, csak figyelmeztetik az érintetteket. Hasonlóképpen nyilatkozott Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete is, aki úgy véli: az államnyelvtörvény ma életbe lépő módosítása a norvég Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint összhangban van a nemzetközi normákkal.
„A törvény csak a közélet bizonyos területeire vonatkozik, és nem érinti az emberek közötti magántermészetű érintkezést. Nem szabályozza például a nyelvhasználatot a nyilvános gyűléseken, az istentiszteleteken, az idegen nyelvű sajtóban, a cégnevekben, a védett márkákban és elnevezésekben, illetve az internetes közleményekben sem, és semmi esetre sem célja, hogy büntesse a valamely kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárokat” – állapította meg a diplomata. Pozsony álláspontja azonban továbbra sem nyugtatja meg a magyar közvéleményt. Pünkösdváró Európa címmel vasárnap este Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozót rendeztek a szegedi dómban, amelynek végén zárónyilatkozatot fogadtak el az államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségek melletti kiállás céljával.
A Tőkés László EP-képviselő és Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök által kezdeményezett találkozó részvevői a Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat, és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a nyelvtörvény ügyét, annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve. „Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, mely szerint sem a szlovák nyelvtörvény, sem Sólyom László magyar államelnök Szlovákiából való botrányos kiutasítása nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, hanem a két uniós tagország belügyének számít” – olvasható a dokumentumban.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.