
Határozott és fontos lépés az Európai Unió törvényszékének múlt pénteki ítélete annak érdekében, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek ügye az EU napirendjére kerüljön – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken Budapesten.
2017. február 10., 15:372017. február 10., 15:37
2017. február 10., 16:572017. február 10., 16:57
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) tagjaiból álló polgári bizottság 2013-ban nyújtotta be kezdeményezését az Európai Bizottsághoz, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének javítására, valamint az EU kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére. A bizottság megtagadta a javaslat nyilvántartásba vételét, mivel álláspontja szerint az nem tartozik azon hatáskörébe, amely alapján az uniós szerződések végrehajtására uniós jogi aktus elfogadására javaslatot terjeszthet elő.
Az EU luxemburgi bírósága múlt pénteken hozott ítéletet, amely a kisebbségvédelmi kezdeményezés bejegyzésére kötelezi a bizottságot. A kezdeményezés bejegyzését elutasító bizottsági határozat elleni perbe Magyarország a kezdeményezők oldalán, Szlovákia, Görögország és Románia a bizottság oldalán lépett be. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közelebb a célhoz. EU-s kisebbségpolitika a luxemburgi ítélet után című rendezvényén az államtitkár köszöntőjében kiemelte: az egy hete kihirdetett ítélet önmagában részsiker, de arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben is foglalkozzon a kisebbségekről szóló beadvánnyal.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: Magyarország olyan uniós tagállam, amely az összes lehetséges fórumon kiáll a kisebbségeket megillető jogokért, ezért avatkozott be ebbe az eljárásba is. Bár Románia és Szlovákia ellene volt, ez nem kifejezetten magyar ügy, hiszen több mint 300 történelmi kisebbség él európai országokban – közölte. Az államtitkár szerint a FUEN győzelmének nem csak nemzeti kisebbségi vetülete van, a kezdeményezés célja az európai demokrácia megerősítése, a döntések legitimitásának fokozása, valamint az EU közelebb hozatala a polgárokhoz, hogy azok aktívabban részt vegyenek az unió sorsának alakításában.
Vincze Lóránt, a FUEN elnöke arról beszélt, hogy indokolt győzelemről beszélni, de még hosszú az út a polgári kezdeményezést illetően. Felidézte: 2012-ben vezette be a polgári kezdeményezés jogi eszközét a lisszaboni szerződés, ennek értelmében a bizottság köteles jogalkotási folyamatot indítani a javasolt tárgyban, ha megfelelő számú aláírás gyűlik össze, de először arról döntenek, hogy illeszkedik-e az unós hatáskörbe a javaslat.
A FUEN elnöke elmondta: a kezdeményezés célja rávenni az EU-t, hogy foglalkozzon az európai kisebbségekkel, a végső cél pedig egy uniós keretszabályozás megalkotása. Most a bizottság vagy regisztrálja a kezdeményezést, vagy ismét elutasítja, de akkor részletesen meg kell indokolnia a döntését, amelyet szintén meg lehet fellebbezni – közölte. Hozzátette: mindenképpen mérföldkő a múlt heti ítélet, mert elérhető közelségbe került az aláírásgyűjtés elindítása, amely hónapokon belül megkezdődhet. Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője úgy értékelt, hogy „mindenképpen előrelépés történt a nemzetközi porondon”.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!