
Mécsesek és koszorúk az 56-os emlékműnél az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján tartott dombóvári megemlékezésen
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
1956. november 4-én is bebizonyosodott, hogy a magyarság csak magára támaszkodhat, nem számíthat másra – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, a nemzeti gyásznapon Dombóváron.
2022. november 04., 18:492022. november 04., 18:49
2022. november 04., 18:512022. november 04., 18:51
Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján tartott megemlékezésen hozzátette: bár az ENSZ elítélte a szovjet beavatkozást, érdemi segítséget Magyarország nem kapott.
„Ebből is megtanulhattuk akkor, hogy az jár nekünk, amiért mi magunk megküzdünk” – fogalmazott.
Azt mondta, a forradalmat leverték, „a tüzet kioltották, de a parázs tovább élt a hamu alatt”.
Rajtuk kívül a forradalom áldozatai között van 3000 elhunyt, 20 ezer sebesült, több száz kivégzett forradalmár és több tízezer meghurcolt, bebörtönzött ember – emlékeztetett.
Az államtitkár szerint 1956 parazsa kapott erőre az 1989-es demokratikus rendszerváltásban, és ez gyúlt lángra, amikor az embereknek elegük lett „a kádári terrort is idéző baloldali kormányzásból”.
Kiemelte: 2010 óta megértük Magyarország felvirágzását.
– mondta.
Közölte: az elmúlt 12 év is bizonyíték arra, hogy „ha összefogunk, mindenre képesek vagyunk”. A nemzeti összetartozás érzése és élménye is megerősödött bennünk, de mindezeket az eredményeket most a szomszédban zajló háború közelsége fenyegeti – fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy a kárpátaljai magyarság különösen nagy terheket hordoz a háború következtében.
Éppen ezért nagyon rossz üzenete van annak, hogy a munkácsi vár udvaráról eltávolították a magyarok által emelt turul emlékművet – jegyezte meg.
Nemcsak 1956. november 4. kötelez bennünket a béke keresésére, hanem a keresztény kultúránk és a legjózanabb érdekeink is – mondta Potápi Árpád János.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!