Fotó: Facebook/Kis-Benedek József
A tálibok nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy az afgán népcsoportok inkább őket, mint a megszálló amerikaiakat támogatják – magyarázta a gyors tálib hatalomátvétellel kapcsolatban a Krónikának nyilatkozó szakértő. Kis-Benedek József szerint Afganisztán iszlám ország lesz, és bevezetik a saríát.
2021. augusztus 17., 19:482021. augusztus 17., 19:48
Sok újságírónak, elemzőnek meglepő volt a villámgyors tálib hatalomátvétel, másokat cseppet sem lepett meg, hiszen a törzsi vezetők, hadurak gyorsan átállnak, akár pénzért is. Mi történt valójában az elmúlt hetekben Afganisztánban? – kérdeztük Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőtől. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint a „villámgyors” tálib hatalomátvételt már régóta készítik elő intenzíven, attól kezdve, amikor az amerikaiak bejelentették a kivonulást.
– fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy a tálibok rendszeresen hajtottak végre támadásokat a kormányerők ellen.
„Valójában az afgán nemzeti hadsereg csak papíron létezik, akik működőképesek, azok kiszolgálják a nemzetközi erőket. Önállóan kevés feladatra készek. Nem úgy a tálibok. A hatalomátvételt pontos előkészítés nélkül nem lehetett volna végrehajtani. A terv lényege: az ország egyben tartása, a határok lezárása, kezdve északon, a nagyobb városok elfoglalása, végül Kabul. Nem támadni a lakosságot, hogy a bizalmat megőrizzék” – ismertette a végül sikeresnek bizonyult tálib stratégiát Kis-Benedek József.
Arra a kérdésünkre, hogy mire számítottak, milyen számításaik vannak most az épp kivonuló európai, amerikai szövetségeseknek, van-e egyáltalán afgán forgatókönyvük, az egyetemi tanár azt mondta, a szövetségesek célja minél előbb kivonulni. Mint hangsúlyozta,
– tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat a tálibok hatalomátvétele, s várható-e újabb afganisztáni menekültáradat, Kis-Benedek József úgy véli, gyors lesz a tálib hatalomátvétel, a hatalom megerősítése viszont nem, csak akkor, ha külföldi támogatást kapnak, amit meg kell szolgálniuk.
Ettől függ a menekültek száma is, tömeges áradattal én nem számolok, a táliboknak nem célja a lakosság elűzése. Első lépésként mindenképpen a környező országok irányában számolhatunk. A menekültek megállításában nagy szerepe van Iránnak és Törökországnak. A tálibok és az irániak kapcsolata nem rossz” – ecsetelte a Krónikának a nemzetbiztonsági szakértő.
Humanitárius válság körvonalazódik
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága, az UNHCR adatai szerint az év eleje óta már 400 ezer afgán kényszerült elhagyni otthonát. Segélyszervezetek azt vallják, ez még csak a kezdet, Afganisztánban sosem látott következményekkel járó humanitárius krízis fog kibontakozni a következő hónapokban. Heti 20–30 ezer ember hagyja el Afganisztánt 2021 eleje óta Caroline Van Buren, az UNHCR afganisztáni képviselőjének elmondása szerint. „Látjuk, hogy rengeteg ember hagyja el Afganisztánt: a járatok megteltek, és esetükben még olyan emberekről beszélünk, akiknek vannak úti okmányaik, akiknek vízumot tudunk szerezni, akiknek tartózkodási engedélyük van más országokban – mondta. – De már látjuk azt a tendenciát is, hogy az emberek szabálytalanul mozognak, vannak olyanok, akik saját biztonságuk érdekében kelnek útra okmányok nélkül, ezért nagy a kockázata annak, hogy kizsákmányolják őket” – idézte az Infostart portál Van Burent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!