Fotó: Facebook/Kis-Benedek József
A tálibok nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy az afgán népcsoportok inkább őket, mint a megszálló amerikaiakat támogatják – magyarázta a gyors tálib hatalomátvétellel kapcsolatban a Krónikának nyilatkozó szakértő. Kis-Benedek József szerint Afganisztán iszlám ország lesz, és bevezetik a saríát.
2021. augusztus 17., 19:482021. augusztus 17., 19:48
Sok újságírónak, elemzőnek meglepő volt a villámgyors tálib hatalomátvétel, másokat cseppet sem lepett meg, hiszen a törzsi vezetők, hadurak gyorsan átállnak, akár pénzért is. Mi történt valójában az elmúlt hetekben Afganisztánban? – kérdeztük Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőtől. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint a „villámgyors” tálib hatalomátvételt már régóta készítik elő intenzíven, attól kezdve, amikor az amerikaiak bejelentették a kivonulást.
– fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy a tálibok rendszeresen hajtottak végre támadásokat a kormányerők ellen.
„Valójában az afgán nemzeti hadsereg csak papíron létezik, akik működőképesek, azok kiszolgálják a nemzetközi erőket. Önállóan kevés feladatra készek. Nem úgy a tálibok. A hatalomátvételt pontos előkészítés nélkül nem lehetett volna végrehajtani. A terv lényege: az ország egyben tartása, a határok lezárása, kezdve északon, a nagyobb városok elfoglalása, végül Kabul. Nem támadni a lakosságot, hogy a bizalmat megőrizzék” – ismertette a végül sikeresnek bizonyult tálib stratégiát Kis-Benedek József.
Arra a kérdésünkre, hogy mire számítottak, milyen számításaik vannak most az épp kivonuló európai, amerikai szövetségeseknek, van-e egyáltalán afgán forgatókönyvük, az egyetemi tanár azt mondta, a szövetségesek célja minél előbb kivonulni. Mint hangsúlyozta,
– tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat a tálibok hatalomátvétele, s várható-e újabb afganisztáni menekültáradat, Kis-Benedek József úgy véli, gyors lesz a tálib hatalomátvétel, a hatalom megerősítése viszont nem, csak akkor, ha külföldi támogatást kapnak, amit meg kell szolgálniuk.
Ettől függ a menekültek száma is, tömeges áradattal én nem számolok, a táliboknak nem célja a lakosság elűzése. Első lépésként mindenképpen a környező országok irányában számolhatunk. A menekültek megállításában nagy szerepe van Iránnak és Törökországnak. A tálibok és az irániak kapcsolata nem rossz” – ecsetelte a Krónikának a nemzetbiztonsági szakértő.
Humanitárius válság körvonalazódik
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága, az UNHCR adatai szerint az év eleje óta már 400 ezer afgán kényszerült elhagyni otthonát. Segélyszervezetek azt vallják, ez még csak a kezdet, Afganisztánban sosem látott következményekkel járó humanitárius krízis fog kibontakozni a következő hónapokban. Heti 20–30 ezer ember hagyja el Afganisztánt 2021 eleje óta Caroline Van Buren, az UNHCR afganisztáni képviselőjének elmondása szerint. „Látjuk, hogy rengeteg ember hagyja el Afganisztánt: a járatok megteltek, és esetükben még olyan emberekről beszélünk, akiknek vannak úti okmányaik, akiknek vízumot tudunk szerezni, akiknek tartózkodási engedélyük van más országokban – mondta. – De már látjuk azt a tendenciát is, hogy az emberek szabálytalanul mozognak, vannak olyanok, akik saját biztonságuk érdekében kelnek útra okmányok nélkül, ezért nagy a kockázata annak, hogy kizsákmányolják őket” – idézte az Infostart portál Van Burent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszországot nem értesítették arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandó lenne tárgyalni az amerikai konfliktusmegoldási tervről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken az orosz Life hírportálnak nyilatkozva.
Egy háromtagú román állampolgárságú bűnözői banda csaknem 4 millió forint értékű készpénzt és aranyat zsákmányolt az M5-ös autópálya Lajosmizsei pihenőjénél; a rablók külföldre menekültek, de amikor visszatértek Magyarországra, a rendőrök elfogták őket.
Az orosz hadsereg 115 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra, az eszközök közel ötöde célba talált, többen meghaltak és megsebesültek, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a csapásokban.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!