Fotó: Facebook/Kis-Benedek József
A tálibok nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy az afgán népcsoportok inkább őket, mint a megszálló amerikaiakat támogatják – magyarázta a gyors tálib hatalomátvétellel kapcsolatban a Krónikának nyilatkozó szakértő. Kis-Benedek József szerint Afganisztán iszlám ország lesz, és bevezetik a saríát.
2021. augusztus 17., 19:482021. augusztus 17., 19:48
Sok újságírónak, elemzőnek meglepő volt a villámgyors tálib hatalomátvétel, másokat cseppet sem lepett meg, hiszen a törzsi vezetők, hadurak gyorsan átállnak, akár pénzért is. Mi történt valójában az elmúlt hetekben Afganisztánban? – kérdeztük Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőtől. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint a „villámgyors” tálib hatalomátvételt már régóta készítik elő intenzíven, attól kezdve, amikor az amerikaiak bejelentették a kivonulást.
– fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy a tálibok rendszeresen hajtottak végre támadásokat a kormányerők ellen.
„Valójában az afgán nemzeti hadsereg csak papíron létezik, akik működőképesek, azok kiszolgálják a nemzetközi erőket. Önállóan kevés feladatra készek. Nem úgy a tálibok. A hatalomátvételt pontos előkészítés nélkül nem lehetett volna végrehajtani. A terv lényege: az ország egyben tartása, a határok lezárása, kezdve északon, a nagyobb városok elfoglalása, végül Kabul. Nem támadni a lakosságot, hogy a bizalmat megőrizzék” – ismertette a végül sikeresnek bizonyult tálib stratégiát Kis-Benedek József.
Arra a kérdésünkre, hogy mire számítottak, milyen számításaik vannak most az épp kivonuló európai, amerikai szövetségeseknek, van-e egyáltalán afgán forgatókönyvük, az egyetemi tanár azt mondta, a szövetségesek célja minél előbb kivonulni. Mint hangsúlyozta,
– tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat a tálibok hatalomátvétele, s várható-e újabb afganisztáni menekültáradat, Kis-Benedek József úgy véli, gyors lesz a tálib hatalomátvétel, a hatalom megerősítése viszont nem, csak akkor, ha külföldi támogatást kapnak, amit meg kell szolgálniuk.
Ettől függ a menekültek száma is, tömeges áradattal én nem számolok, a táliboknak nem célja a lakosság elűzése. Első lépésként mindenképpen a környező országok irányában számolhatunk. A menekültek megállításában nagy szerepe van Iránnak és Törökországnak. A tálibok és az irániak kapcsolata nem rossz” – ecsetelte a Krónikának a nemzetbiztonsági szakértő.
Humanitárius válság körvonalazódik
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága, az UNHCR adatai szerint az év eleje óta már 400 ezer afgán kényszerült elhagyni otthonát. Segélyszervezetek azt vallják, ez még csak a kezdet, Afganisztánban sosem látott következményekkel járó humanitárius krízis fog kibontakozni a következő hónapokban. Heti 20–30 ezer ember hagyja el Afganisztánt 2021 eleje óta Caroline Van Buren, az UNHCR afganisztáni képviselőjének elmondása szerint. „Látjuk, hogy rengeteg ember hagyja el Afganisztánt: a járatok megteltek, és esetükben még olyan emberekről beszélünk, akiknek vannak úti okmányaik, akiknek vízumot tudunk szerezni, akiknek tartózkodási engedélyük van más országokban – mondta. – De már látjuk azt a tendenciát is, hogy az emberek szabálytalanul mozognak, vannak olyanok, akik saját biztonságuk érdekében kelnek útra okmányok nélkül, ezért nagy a kockázata annak, hogy kizsákmányolják őket” – idézte az Infostart portál Van Burent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!