
Fotó: Facebook/Kis-Benedek József
A tálibok nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy az afgán népcsoportok inkább őket, mint a megszálló amerikaiakat támogatják – magyarázta a gyors tálib hatalomátvétellel kapcsolatban a Krónikának nyilatkozó szakértő. Kis-Benedek József szerint Afganisztán iszlám ország lesz, és bevezetik a saríát.
2021. augusztus 17., 19:482021. augusztus 17., 19:48
Sok újságírónak, elemzőnek meglepő volt a villámgyors tálib hatalomátvétel, másokat cseppet sem lepett meg, hiszen a törzsi vezetők, hadurak gyorsan átállnak, akár pénzért is. Mi történt valójában az elmúlt hetekben Afganisztánban? – kérdeztük Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőtől. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint a „villámgyors” tálib hatalomátvételt már régóta készítik elő intenzíven, attól kezdve, amikor az amerikaiak bejelentették a kivonulást.
– fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy a tálibok rendszeresen hajtottak végre támadásokat a kormányerők ellen.
„Valójában az afgán nemzeti hadsereg csak papíron létezik, akik működőképesek, azok kiszolgálják a nemzetközi erőket. Önállóan kevés feladatra készek. Nem úgy a tálibok. A hatalomátvételt pontos előkészítés nélkül nem lehetett volna végrehajtani. A terv lényege: az ország egyben tartása, a határok lezárása, kezdve északon, a nagyobb városok elfoglalása, végül Kabul. Nem támadni a lakosságot, hogy a bizalmat megőrizzék” – ismertette a végül sikeresnek bizonyult tálib stratégiát Kis-Benedek József.
Arra a kérdésünkre, hogy mire számítottak, milyen számításaik vannak most az épp kivonuló európai, amerikai szövetségeseknek, van-e egyáltalán afgán forgatókönyvük, az egyetemi tanár azt mondta, a szövetségesek célja minél előbb kivonulni. Mint hangsúlyozta,
– tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat a tálibok hatalomátvétele, s várható-e újabb afganisztáni menekültáradat, Kis-Benedek József úgy véli, gyors lesz a tálib hatalomátvétel, a hatalom megerősítése viszont nem, csak akkor, ha külföldi támogatást kapnak, amit meg kell szolgálniuk.
Ettől függ a menekültek száma is, tömeges áradattal én nem számolok, a táliboknak nem célja a lakosság elűzése. Első lépésként mindenképpen a környező országok irányában számolhatunk. A menekültek megállításában nagy szerepe van Iránnak és Törökországnak. A tálibok és az irániak kapcsolata nem rossz” – ecsetelte a Krónikának a nemzetbiztonsági szakértő.
Humanitárius válság körvonalazódik
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága, az UNHCR adatai szerint az év eleje óta már 400 ezer afgán kényszerült elhagyni otthonát. Segélyszervezetek azt vallják, ez még csak a kezdet, Afganisztánban sosem látott következményekkel járó humanitárius krízis fog kibontakozni a következő hónapokban. Heti 20–30 ezer ember hagyja el Afganisztánt 2021 eleje óta Caroline Van Buren, az UNHCR afganisztáni képviselőjének elmondása szerint. „Látjuk, hogy rengeteg ember hagyja el Afganisztánt: a járatok megteltek, és esetükben még olyan emberekről beszélünk, akiknek vannak úti okmányaik, akiknek vízumot tudunk szerezni, akiknek tartózkodási engedélyük van más országokban – mondta. – De már látjuk azt a tendenciát is, hogy az emberek szabálytalanul mozognak, vannak olyanok, akik saját biztonságuk érdekében kelnek útra okmányok nélkül, ezért nagy a kockázata annak, hogy kizsákmányolják őket” – idézte az Infostart portál Van Burent.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!