
Fotó: Pixabay
Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben – mondta el Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
2022. március 22., 17:102022. március 22., 17:10
A tisztségviselő kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba. „A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve” – magyarázta Podoljak.
„Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba kergették magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök nyilvánosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amely kulcsfontosságú érték számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy megtaláljuk, hol és miben tudunk megegyezni” – fogalmazott a tisztségviselő.
Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat „a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami „többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.
Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetői által közölt információkból készített reggeli összeállításában arról számolt be, hogy keddre virradó éjszaka harcok, tüzérségi támadások és légicsapások főként Kijev környékén, Szumi, Donyeck és Herszon megyékben voltak. Cirkálórakéta csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk, áldozatokról azonban eddig nem érkezett jelentés. Magában a fővárosban, Kijevben nyugodtan telt az éjszaka.
Északkeleten, Szumi város peremvidékein folytak harcok. Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Avgyijivkában az orosz légicsapások következtében öten haltak meg és húszan szenvedtek sérüléseket. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát változatlanul ostromolják az orosz erők a levegőből és a tenger felől egyaránt, a szárazföldi csapatok pedig rakéta-sorozatvetőkkel lövik a várost. A mariupoli városi tanács kedden közölte, hogy két, nagyerejű bombát dobtak az orosz erők a városra. A településen nincs áram- víz- és gázszolgáltatás. A légicsapások szinte egész Mariupolt romba döntötték, tömegével halnak meg civilek, a helyiek ivóvíz és élelem nélkül ülnek a pincékben. Humanitárius segítséget az ukrán hatóságok képtelenek bejuttatni a városba, sem kimenekíteni az embereket, mert az orosz fél nem nyit zöld folyosót – írta közleményében a mariupoli tanács.
– számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Károk keletkeztek magánházakban, iskolában, óvodában, és egy templomban, vannak civil halottak és sérültek is, számuk viszont egyelőre nem ismert.
Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője közben kedden azt közölte a Facebookon, hogy az ukrán légvédelem kilőtt egy Iszkander típusú orosz rakétát a régió fölött.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Egyértelmű, hogy Oroszország vegyi és biológiai fegyverek bevetését fontolgatja Ukrajnában – jelentette ki hétfő este Joe Biden amerikai elnök, aki arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés „súlyos” nyugati választ vonna maga után.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!