Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az ukrajnai orosz „különleges katonai művelet” célja a Donyec-medencében élők megvédése volt, ezt a feladatot az orosz fél részben teljesítette, részben viszont még nagyon távol van a teljes megvalósítástól – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a boszniai szerb ATV-nek adott, csütörtökön közölt interjújában.
2023. május 11., 15:562023. május 11., 15:56
2023. május 12., 12:162023. május 12., 12:16
A „különleges katonai művelet” folytatódik. Ez egy nagyon-nagyon nehéz művelet, és persze bizonyos célokat egy év alatt már sikerült elérni – magyarázta. Hozzátette: azoknak az embereknek a biztonságát kellett garantálni, akik nyolc évig a saját országuk támadásainak voltak kitéve. „Ezt a feladatot részben sikerült teljesítenünk, részben viszont még messze vagyunk a teljes megvalósítástól” – húzta alá.
Állítása szerint ukrán részről folytatódik a szegényítetturán-tartalmú lövedékek bevetése, továbbra is lövik a térséget.
– magyarázta Dmitrij Peszkov. Rámutatott, hogy sikerült némileg demilitarizálniuk Ukrajnát, számos fegyvergyárat és -raktárt megsemmisítettek.
A Kreml szóvivője azt is közölte, hogy azért húzódik el a tavaly februárban kezdődött konfliktus, mert Oroszország voltaképpen nem is folytat háborút.
„Háborút vívni teljesen más dolog, az infrastruktúra, a városok teljes lerombolását és hasonlókat jelent. Mi ezt nem tesszük. Igyekszünk megóvni az infrastruktúrát és megmenteni az emberek életét” – hangsúlyozta. Magyarázata szerint a „különleges katonai művelet” Oroszország és Ukrajna konfliktusából indult, Moszkvának meg kellett védenie az érdekeit, és lépnie kellett Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Ezt követően viszont a NATO, az Egyesült Államok és az európai államok is belekeveredtek a konfliktusba, előbb közvetett, majd közvetlen módon is.
– húzta alá. A szövetség tagjai folyamatosan fegyverekkel, lőszerekkel, harci eszközökkel és pénzügyi forrásokkal látják el Kijevet – magyarázta.
Dmitrij Peszkov arra is kitért, hogy a Nyugat a rossz és hibás lépéseivel rákényszerítette Oroszországot a „különleges katonai műveletre”, elutasította a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin elnökkel Oroszország biztonságáról, és Moszkva tiltakozása ellenére is azt mondta, felveszik Ukrajnát a NATO-ba.
„Oroszország túlságosan is nagy ország ahhoz, hogy így lehessen vele bánni, és túlságosan is erős ország ahhoz, hogy megadja magát” – szögezte le végül a Kreml szóvivője.
Orosz hatóság vezetője: Ukrajna több mint 70 országból toborozott „zsoldosokat”, körözést adnak ki a Putyin letartóztatását bírák ellen
Több mint hetven országból toborzott "zsoldosok" harcolnak az ukrán fegyveres erők oldalán – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke csütörtökön a szentpétervári 11. Nemzetközi Jogi Fórum keretében megtartott alkotmánybírósági konferencián.
„Bizonyított tény, hogy a katonai műveletekben a náci rezsimet támogató zsoldosok vesznek részt, akiket több mint hetven államból toboroztak, főként Európából és Amerikából, olyan államokból, amelyek a legaktívabb oroszellenes politikát folytatják” – mondta.
Basztrikin szerint Európa a kijevi rezsimet elsősorban fegyverekkel támogatja, a „háború Oroszországgal az utolsó ukránig” jelszó jegyében.
Megismételte azt az állítást, miszerint Oroszországnak dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékai vannak arról, hogy az ukrán fegyveres erők tavaly márciusban támadást terveztek a Donyec-medence ellen, azzal a céllal, hogy kijussanak Oroszország határára. Mint mondta, Moszkva a 2020-ban módosított orosz alkotmány 79. cikke 1. bekezdésének megfelelően járt el, amelynek értelmében Oroszország „intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és megerősítésére, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítására, valamint az állam belügyeibe való beavatkozás megakadályozására”.
Az SZK vezetőjének érvelése szerint Oroszország a Donyec-medence civil lakosságának védelmére vonatkozó kötelezettségét hajtja végre a „különleges hadművelet” végrehajtásával, elejét vette az ellene készülő „agressziónak és provokációknak”.
A hatóság igazgatója a fórumon kedden azt mondta, hogy az ukrán fegyveres alakutatok fellépése következtében 2014-től 2023 áprilisának végéig több mint ötezer civil, köztük 138 kiskorú vesztette életét, és 9528 polgári személy, köztük 444 kiskorú sérült meg. Az SZK 2014 óta több mint 2900 büntetőeljárást indított a „kijevi rezsimnek” a Donyec-medencében elkövetett bűncselekményeivel kapcsolatban, és több mint 710 személy, köztük az ukrán katonai és politikai vezetés tagjai ellen emelt vádat.
Basztrikin szerdán kijelentette, hogy az SZK körözést készül kiadni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bírói és ügyésze ellen, akik elrendelték Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását. Az orosz hatóság március 20-án indított büntetőeljárást az érintettek ellen, mert úgy ítélte meg, hogy cselekedeteik tudatosan törvényellenesek voltak, mivel nem volt alap az orosz elnök és az ombudsman büntetőjogi felelősségre vonására. Az SZK emellett rámutatott, hogy a nemzetközi védelem alatt álló személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1973. december 14-i egyezmény értelmében az államfők abszolút mentességet élveznek a külföldi államok joghatósága alól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elhatárolódásra és lemondásra szólította fel a miniszterelnök a Fidesz- és a KDNP-frakció tagjait szombaton. Magyar Péter Facebook-posztjaiban szervezett bűnözői csoportnak nevezte a Fideszt.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Órákra megbénult az amerikai légi közlekedés, több ezer járatot töröltek, utasok tömegei rekedtek a repülőtereken. A rendkívül ritka, országos felszállási tilalmat a légiirányítás kommunikációs rendszerének meghibásodása miatt rendelték el pénteken.
Az európai polgárok többsége szeretné, ha az Európai Uniónak saját hadserege lenne, az ötletnek Romániában a legnagyobb a támogatottsága – derül ki a GLOBSEC pénteken ismertetett felméréséből.
Nicușor Dan államfő kétoldalú megbeszélést folytatott pénteken Dublinban Magyar Péter magyar miniszterelnökkel – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
„Hihetetlen” biztonsági tervekről és előrelépésről beszélt Donald Trump amerikai elnök Ukrajna ügyében illetékes két küldötte, Jared Kushner és Steve Witkoff a Vlagyimir Putyin orosz majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások után.
Hazugságoknak nevezte az előző kormánnyal szembeni korrupciós vádakat Orbán Viktor az Ultrahang Plusznak adott interjújában csütörtök este. A volt kormányfő beszélt arról is, hogy százszázalékosan biztos öccse ártatlanságában.
A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek.
Védelmébe vette George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentését, miszerint a románok kifosztják a német szociális rendszert.
Kedden 11 halálos áldozatot és több mint 70 sérültet követelő tömegbaleset történt. A hatóságok szerint a férfi vallomása kulcsfontosságú az ügyben, ugyanakkor a nyomozás jelenlegi állása szerint nem indokolt további fogva tartása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!