
Fotó: A CIA Facebook-oldala
Először indul per az Egyesült Államokban a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kínzásainak alávetett két áldozat miatt a CIA-val együttműködők ellen – derül ki a washingtoni Spokane város szövetségi bíróságának bírája által frissen nyilvánosságra hozott írásbeli állásfoglalásból.
2017. augusztus 09., 16:412017. augusztus 09., 16:41
Szulejmán Abdullah Szálim tanzániai és Mohammed Ahmed Ben Szoud líbiai állampolgár korábban ügyvéd útján nyújtott be keresetet, mert a Központi Hírszerző Ügynökség egyik titkos afganisztáni börtönében 2003-ban megkínozták őket. Ma mindketten szabadon élnek hazájukban.
Dror Ladin ügyvéd – akit az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) kért fel – egy harmadik, a kínzásokba a börtönben belehalt áldozat, az afgán Gül Rahman nevében is benyújtott keresetet az északnyugati Washington állam egyik szövetségi bíróságán.
mert meggyőződésük szerint ők is felelősek a CIA kihallgatási módszereinek kidolgozásában és alkalmazásában.
Az ACLU információi szerint Mitchell és Jessen pszichológusok szerződéses munkatársakként 75–81 ezer dollárt kaptak a CIA „megerősített kihallgatás” elnevezésű kínzási módszereinek kidolgozásában és alkalmazásában betöltött aktív részvételükért. Az országban ez az első alkalom, hogy a CIA egykori áldozatainak keresete legalább a tárgyalás előtti szakaszba jut.
A módszerek a többi között a vízbefojtás érzetét keltő vallatást vagy fájdalmas helyzetekben történő megbilincselést is magukban foglaltak. Mint ismeretes, a vizsgálatok szerint a CIA Bukarestben is működtetett egy titkos kihallgató- és kínzóközpontot, ennek létét azonban a napvilágra került bizonyítékok ellenére a román hatóságok következetesen tagadják.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!