
Izrael megkezdte az előkészületeket arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kilépjen az UNESCO-ból – jelentette be az izraeli kormányfői hivatal. Tel-Avivban és Washingtonban a szervezet palesztinokkal kapcsolatos döntései verték ki a biztosítékot.
2017. október 13., 07:172017. október 13., 07:17
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő „bátor és erkölcsös” döntésnek nevezte Washington elhatározását, és közölte: utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse elő Izrael kilépését az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO). A közleményben megjegyezték: az UNESCO „abszurd színházzá” vált, ahol nem megőrzik, hanem eltorzítják a történelmet. Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete úgy értékelte, Washington korábban bejelentett kilépése fordulópontot jelent az ENSZ-ben; szerinte olyan új korszak kezdődik, „amelyben immár meg kell fizetni az árát annak, ha valaki hátrányos megkülönböztetést alkalmaz Izrael kárára”.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok 2018 végi határidővel kilép az UNESCO-ból.
Évek óta feszültséget keltenek az UNESCO ellentmondásos állásfoglalásai Jeruzsálemmel és Hebronnal kapcsolatban. Legutóbb júliusban váltott ki nagy felháborodást Izraelben, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága palesztin kérésre védett övezetté nyilvánította az Izrael által megszállt Ciszjordániában lévő Hebron óvárosát mint „kivételes értékű” helyet. Az Egyesült Államok már akkor jelezte, hogy felülvizsgálja az ENSZ-szervezethez fűződő kapcsolatát, mert a Hebronnal kapcsolatos döntést „a történelem megsértésének” tartja. Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata 2011-ben beszüntette a tagsági díj fizetését válaszul arra, hogy a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. A pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt Washington 2013-ban elveszítette szavazati jogát.
Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója mély sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok bejelentése miatt. „Washington kilépése veszteség az ENSZ-családnak, veszteség a multilateralizmus számára” – reagált a főigazgató, aki az UNESCO állítólagos Izrael-ellenességére vonatkozó amerikai felvetésre számba vette az UNESCO egy sor olyan intézkedését, amelyet az Egyesült Államokkal közösen hozott az antiszemitizmus ellen. Felidézte például, hogy az UNESCO – amerikai egyetemek együttműködésével is – közösen dolgozott az egyik legismertebb holokauszt-túlélővel, a 2015-ben elhunyt, lengyel származású Samuel Pisarral, aki a szervezet jószolgálati nagykövete és holokausztoktatásért felelős különmegbízottja volt.
Monika Grütters, a német kormány kulturális megbízottja szerint az Egyesült Államok „teljesen rossz jelzést” küld döntésével. A Német Kulturális Tanács úgy vélte: a lépés nagy csapás a nemzetközi kulturális együttműködésre. Washington egyébként nem először lép ki az UNESCO-ból: 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége alatt is távozott az Egyesült Államok a szervezetből, ahova csak 2002-ben tért vissza újra. Az első kilépést az amerikaiak azzal indokolták, hogy feleslegesnek tartották a szervezetet, amelynek a költekezését is túlzottnak értékelték.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!