Izrael megkezdte az előkészületeket arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kilépjen az UNESCO-ból – jelentette be az izraeli kormányfői hivatal. Tel-Avivban és Washingtonban a szervezet palesztinokkal kapcsolatos döntései verték ki a biztosítékot.
2017. október 13., 07:172017. október 13., 07:17
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő „bátor és erkölcsös” döntésnek nevezte Washington elhatározását, és közölte: utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse elő Izrael kilépését az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO). A közleményben megjegyezték: az UNESCO „abszurd színházzá” vált, ahol nem megőrzik, hanem eltorzítják a történelmet. Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete úgy értékelte, Washington korábban bejelentett kilépése fordulópontot jelent az ENSZ-ben; szerinte olyan új korszak kezdődik, „amelyben immár meg kell fizetni az árát annak, ha valaki hátrányos megkülönböztetést alkalmaz Izrael kárára”.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok 2018 végi határidővel kilép az UNESCO-ból.
Évek óta feszültséget keltenek az UNESCO ellentmondásos állásfoglalásai Jeruzsálemmel és Hebronnal kapcsolatban. Legutóbb júliusban váltott ki nagy felháborodást Izraelben, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága palesztin kérésre védett övezetté nyilvánította az Izrael által megszállt Ciszjordániában lévő Hebron óvárosát mint „kivételes értékű” helyet. Az Egyesült Államok már akkor jelezte, hogy felülvizsgálja az ENSZ-szervezethez fűződő kapcsolatát, mert a Hebronnal kapcsolatos döntést „a történelem megsértésének” tartja. Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata 2011-ben beszüntette a tagsági díj fizetését válaszul arra, hogy a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. A pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt Washington 2013-ban elveszítette szavazati jogát.
Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója mély sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok bejelentése miatt. „Washington kilépése veszteség az ENSZ-családnak, veszteség a multilateralizmus számára” – reagált a főigazgató, aki az UNESCO állítólagos Izrael-ellenességére vonatkozó amerikai felvetésre számba vette az UNESCO egy sor olyan intézkedését, amelyet az Egyesült Államokkal közösen hozott az antiszemitizmus ellen. Felidézte például, hogy az UNESCO – amerikai egyetemek együttműködésével is – közösen dolgozott az egyik legismertebb holokauszt-túlélővel, a 2015-ben elhunyt, lengyel származású Samuel Pisarral, aki a szervezet jószolgálati nagykövete és holokausztoktatásért felelős különmegbízottja volt.
Monika Grütters, a német kormány kulturális megbízottja szerint az Egyesült Államok „teljesen rossz jelzést” küld döntésével. A Német Kulturális Tanács úgy vélte: a lépés nagy csapás a nemzetközi kulturális együttműködésre. Washington egyébként nem először lép ki az UNESCO-ból: 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége alatt is távozott az Egyesült Államok a szervezetből, ahova csak 2002-ben tért vissza újra. Az első kilépést az amerikaiak azzal indokolták, hogy feleslegesnek tartották a szervezetet, amelynek a költekezését is túlzottnak értékelték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!