Több mint ötmillió eurót kell fizetnie Artur Mas volt katalán elnöknek és tíz másik volt katalán vezetőnek a 2014. november 9-én megrendezett „alternatív függetlenségi népszavazás” miatt - döntött a spanyol állami számvevőszék.
2017. szeptember 06., 12:152017. szeptember 06., 12:15
Szerdai sajtójelentések szerint az autonóm kormány volt elnöke, egykori kormányának több tagja és magas rangú helyi tisztviselők anyagi felelősségre vonását azzal indokolták, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megrendezték a referendumot, hogy megtudják, mennyien támogatják az autonóm közösség elszakadását Spanyolországtól.
Carles Puigdemont jelenlegi katalán elnök a számvevőszék döntését követően tett nyilatkozatában azt mondta: a spanyol kormány „áthágta a jogállamiságot”, és „minőségi ugrást hajtott végre, a félelemkeltésre irányuló, kétségbeesett stratégiájában”, hogy megakadályozza az idén október 1-re tervezett újabb népszavazást. A politikus beszélt arról is, hogy a spanyol állam részről növekszik a fenyegetés és az agresszió.
A három éve megtartott „alternatív népszavazáson” a 7,5 milliós lakosú Katalóniában az 5,4 millió választásra jogosult közül
A konzultációnak is nevezett referendum nyomán jogi eljárások sora indult a katalán vezetőkkel szemben, idén márciusban pedig a katalán legfelsőbb bíróság két évre eltiltotta köztisztség viselésétől Artur Mas volt elnököt, amiért engedetlenséget tanúsított az alkotmánybíróság döntésével szemben.
Rövidebb időtartamra szintén hasonló büntetéssel sújtotta az elnök egykori helyettesét, Joana Ortegat, valamint Irene Rigau, volt regionális oktatásügyi minisztert.
Az október 1-re tervezett referendumot várhatóan a napokban kiírja Carles Puigdemont.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!