
Fotó: MTI
2008. szeptember 15., 00:002008. szeptember 15., 00:00
Egyhangúlag fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a múlt hét végén, Budapesten lezajlott VI. plenáris ülésén azt az állásfoglalást, amely a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos javaslatokat fogalmaz meg a következő évre; a kétnapos tanácskozás szombati zárónapján a 83 Kárpát-medencei magyar képviselő által jóváhagyott dokumentum foglalkozik a brüsszeli magyar lobbiirodával, a szórványosodás elleni teendőkkel és a határon átnyúló közlekedés fejlesztésével.
A KMKF támogatja a Brüsszelben létrehozandó magyar lobbiiroda, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdek-képviseleti Irodája létrehozását. A testület közlekedéspolitikai előterjesztést nyújt be a magyar Országgyűlésnek, azt kérve: a parlament hozzon határozatot annak érdekében, hogy a kormány mielőbb megkezdhesse a szomszédos országokba átvezető tömegközlekedés fejlesztését.
Az állásfoglalást Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke ismertette a KMKF ülését követő sajtótájékoztatón. A házelnök megemlítette, hogy a KMKF külügyi albizottságán belül Szórvány Munkacsoportot alakítanak, amely áttekinti a határon túli magyarság helyzetét az európai együttműködés terén, és szorosabb együttműködést készül kialakítani a Magyar Tudományos Akadémiával. Szili Katalin elmondta, a KMKF-től felhatalmazást kapott arra, hogy levélben forduljon a szlovák és az ukrán parlament elnökéhez a magyarellenes „megnyilvánulásokkal és tervekkel szemben”.
A határ menti infrastruktúra, különösen a tömegközlekedés fejlesztéséről a KMKF ülésének több résztvevője is fontosnak tartotta megjegyezni a sajtótájékoztatón, hogy az emberek mindennapjait érintő, azt megkönynyítő kérdésről van szó. Lakatos Péter, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, hogy a romániai magyarság húsz százaléka a magyar határ menti területeken él, ezért reményei szerint már az októberre tervezett magyar–román együttes kormányülés is foglalkozik a határ menti tömegközlekedés fejlesztésével. Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja európai parlamenti képviselője a határ menti együttműködés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy óriási lehetőségeket jelentenek „saját történelmi régióik fejlesztésére” az Európai Unió által fontosnak tartott vidék- és régiófejlesztési programok.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a KMKF-et tartós, stabil és fontos intézménynek nevezte. Németh Zsolt (Fidesz), a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a KMKF „életképes szervezetnek bizonyult” és igazolta, hogy „a magyar politikában van képesség arra, hogy nemzetpolitikai kérdésekben konszenzust alakítsunk ki”. Kovács Tibor, a KMKF állandó bizottságainak elnöke tájékoztatójában arról szólt, hogy a „KMKF tevékenységének kézzelfogható eredményei vannak”, és „minden politikai oldal részéről konstruktivitást” tapasztalt.
Hírösszefoglaló
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.