
Fotó: Bíró István
Ismét országgyűlési választásra várják az urnák elé a választópolgárokat Magyarországon. A külhoni magyar állampolgárok – így az erdélyiek és partiumiak is – levélben szavazhatnak. A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP, amely 43-45 százalék körüli eredményre számíthat.
2018. április 06., 10:482018. április 06., 10:48
2018. április 06., 11:302018. április 06., 11:30
Vasárnap a nyolcadik országgyűlési választást rendezik Magyarországon a rendszerváltás óta és a második olyant, amelyen immár a külhoni magyar állampolgárok is szavazhatnak. A választás tétje, hogy tovább kormányozhat-e a Fidesz–KDNP, és ha igen, milyen arányban – újabb kétharmaddal vagy csak egyszerű többséggel, esetleg koalíciós kényszer áll elő –, vagy az ellenzéknek sikerül legyőznie a nyolc éve hatalmon levő kormányt.
Az országgyűlési választásra országos listát az a párt állíthatott, amely – legalább 9 megyében és a fővárosban – legkevesebb 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott valamennyi érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely nem érte el a tíz, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A második legnépszerűbb Jobbik támogatottsága 19, az MSZP–Párbeszéd 14, az LMP 7, a DK 6 százalék körüli eredményre számíthat. A többi párt – a Momentum, az Együtt, illetve a Kétfarkú Kutya Párt nevű viccpárt – valószínűleg nem jut be a parlamentbe, amennyiben a felmérések helyesek.Mint ismeretes, a kormányoldal kampányának legfőbb eleme a bevándorlási válság, a kampánykommunikáció lényege, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember támogatásával civil szervezetek politikai pártokkal közösen az európai nemzetállamok „felhígítását” akarják elérni más kultúrából érkezett – zömmel muzulmán vallású – migránsok betelepítése révén. A kormányoldal szerint az ellenzéki pártok is besoroltak ezen erők közé, az ellenzék azonban ezt tagadja, és kampányában korrupcióval vádolja a kormányoldalt.
Az MSZP–Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt több választókerület vonatkozásában meg is egyezett. Szerda esti vitán az MSZP–Párbeszéd, a DK, az LMP és a Momentum vezetői egyetértettek a kormány leválthatóságában, Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje viszont megerősítette, az ellenzék győzelme után minél hamarabb új, a jelenleginél igazságosabb, demokratikus választást szeretnének, míg a többi párt képviselői inkább kompromisszumok árán kialakított koalícióban irányítaná az országot.
Fotó: Biró István
Ezt a pártok többsége el is fogadja, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció azonban kampányának egyik központi elemévé tette, hogy ne szavazhasson, aki nem él Magyarországon.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
1 hozzászólás