Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország

Nincs engedmény. Oroszország azt követeli Ukrajnától, hogy adjon át újabb területeket

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a Reuters által idézett memorandumból.

Krónika

2025. június 03., 14:422025. június 03., 14:42

2025. június 03., 18:022025. június 03., 18:02

Az isztambuli tárgyalásokon hivatalosan ismertetett feltételek rávilágítottak arra, hogy Oroszország nem hajlandó kompromisszumot kötni a régóta fennálló háborús céljaival kapcsolatban, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólított az ukrajnai „vérfürdő” befejezésére.

Ukrajna többször is elutasította az orosz feltételeket, amelyek a megadással egyenlőek.

A hadviselő felek küldöttségei alig egy órán át tárgyaltak, és ez volt 2022 márciusa óta mindössze a második ilyen tárgyalási forduló.

Megállapodtak abban, hogy több hadifoglyot cserélnek ki – a legfiatalabbakra és a legsúlyosabb sebesültekre összpontosítva –, és visszaadják 12 000 halott katona holttestét.

Recep Tayyip Erdogan török elnök nagyszerű találkozónak nevezte a tárgyalásokat, és azt mondta, reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is összehozza egy törökországi találkozóra Trumppal.

Ám nem történt áttörés a javasolt tűzszünet ügyében, amelynek elfogadására Ukrajna, európai szövetségesei és Washington is sürgette Oroszországot.

Moszkva azt mondja, hogy hosszú távú rendezésre törekszik, nem pedig a háború szüneteltetésére; Kijev szerint Putyin nem érdekelt a békében.

korábban írtuk

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán
A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok kész felhagyni a közvetítési erőfeszítéseivel, ha a két fél nem mutat előrelépést a megállapodás felé.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki a kijevi küldöttséget vezette, azt mondta, hogy Kijev – amely saját békeútitervet készített – át fogja tekinteni az orosz dokumentumot, amelyet nem kommentált azonnal.

Ukrajna azt javasolta, hogy június vége előtt tartsanak további tárgyalásokat, de úgy véli, hogy csak egy Zelenszkij és Putyin közötti találkozóval lehet megoldani a számos vitás kérdést

– mondta Umerov.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna bemutatott egy listát 400 gyermekről, akiket szerinte elhurcoltak Oroszországba, de az orosz küldöttség csak arra volt hajlandó, hogy 10 gyermek visszaszolgáltatásán dolgozzanak. Oroszország szerint a gyerekeket háborús övezetekből szállították el, hogy megvédjék őket.

Az Interfax hírügynökség által közzétett orosz memorandum szerint a háború rendezéséhez a Krím – az Oroszország által 2014-ben annektált félsziget – és négy másik ukrajnai régió orosz területként való nemzetközi elismerése szükséges.
Ukrajnának ennek nyomán mindegyikből vissza kellene vonnia erőit.

Újra megfogalmazta Moszkva azon követelését is, hogy Ukrajna váljon semleges országgá – ez kizárja a NATO-tagságot –, és hogy védje meg az oroszul beszélők jogait, tegye az oroszt hivatalos nyelvvé, és törvényileg tiltsa meg a nácizmus dicsőítését.

Ukrajna abszurdnak tartja a nácizmusról szóló vádakat, és tagadja, hogy diszkriminálná az orosz anyanyelvűeket.

Oroszország a békéhez vezető útra vonatkozó tűzszüneti feltételeit is hivatalossá tette, és két olyan lehetőséget mutatott be, amelyek elfogadhatatlanok Ukrajna számára.

korábban írtuk

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Az első lehetőség a szöveg szerint az volt, hogy Ukrajna megkezdi a teljes katonai kivonulást Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon térségéből. Ezek közül az elsőt Oroszország teljes mértékben ellenőrzi, de a többi területnek csak mintegy 70 százalékát birtokolja.

A második lehetőség egy olyan csomag volt, amely megkövetelte volna Ukrajnától, hogy hagyjon fel a katonai átcsoportosításokkal, és fogadja el a katonai segélyek, a műholdas kommunikáció és a hírszerzés külföldi biztosításának leállítását.

Kijevnek emellett fel kellene oldania a hadiállapotot, és 100 napon belül elnök- és parlamenti választásokat kellene tartania.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője elmondta, hogy Moszkva „két-három napos konkrét tűzszünetet javasolt a front bizonyos szakaszain”, hogy a halott katonák holttesteit össze lehessen gyűjteni.

Az Ukrajna által kidolgozott javaslat szerint

Kijev azt akarja, hogy a békemegállapodás után ne korlátozzák katonai erejét, ne ismerjék el nemzetközi szinten az orosz szuverenitást a Moszkva által elfoglalt ukrajnai területek felett, és jóvátételt követel.

A konfliktus közben egyre hevesebb, Oroszország a háború legnagyobb dróntámadásait indította el, és májusban hat hónapja a leggyorsabb ütemben haladt előre a harcmezőn.

Vasárnap ugyanakkor Ukrajna közölte, hogy 117 drónt indított a „Pókháló” fedőnevű művelet keretében, hogy támadást intézzen a szibériai és az ország északi részén lévő repülőtereken lévő, atomtöltettel felszerelt rakéták célba juttatására alkalmas nagy hatótávolságú orosz bombázógépek ellen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban