
Fotó: Rompres
2007. augusztus 08., 00:002007. augusztus 08., 00:00
A rakéta a fővárostól mintegy 65 kilométerre északnyugatra fekvő Citelubani falu mellett, egy gabonamezőn csapódott be helyi idő szerint hétfő este – közölte Vano Merabisvili belügyminiszter, leszögezve, hogy ezt egy külföldi ország által elkövetett agresszív cselekménynek tekintik. A miniszter elmondta: két Szu-24 típusú gépről van szó, amelyek a radarok tanúsága szerint Oroszországból repültek be az országba, majd ugyanazon az útvonalon ki. Sota Usztiasvili, a belügyminisztérium szóvivője a BBC-nek elmondta, a két repülőgép mintegy hetven kilométernyire hatolt be a grúz légtérbe, az általuk kilőt „korszerű és nagy erejű” rakéta pedig közel egy tonnát nyom. „Már megszokott gyakorlattá vált, hogy az orosz légierő gépei vagy szárazföldi egységek behatoljanak Grúzia területére. Ami a mostani incidenst mégis megkülönbözteti a többitől, az az, hogy ezúttal a korábbinál lényegesen mélyebbre hatolak be a grúz légtérbe, és rendkívül nagy erejű bombát használtak” – mutatott rá a szóvivő.
Az incidens nyomán behívatták a külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, hogy tiltakozzanak Moszkvánál az eset miatt, valamint más országok nagyköveteit a helyzet megvitatása végett – közölte a külügyminisztérium szóvivője. A brit hírügynökség tudósítója a helyszínre utazott, és látta a földbe fúródott rakétát, amelynek oldalára cirill betűk voltak festve. A legközelebbi háztól 35 méterre állt ki a földből. A falu közel van Gori városához és a szakadár dél-oszét köztársasághoz, amely Abháziával együtt régóta súrlódást okoz Moszkva és Tbiliszi között. Grúzia a szakadár területek támogatásával vádolja Oroszországot. Alekszandr Drobisevszkij, az orosz légierő főparancsnokának egyik munkatársa a tbiliszi vádra reagálva, kijelentette: a légierő gépei sem hétfőn, sem kedden nem repültek be grúz területre. „Oroszország nem sértette meg a szuverén Grúzia légterét” – jelentette ki. Grúzia 2002-ben már megvádolta Oroszországot azzal, hogy harci gépei berepültek a légterébe, valamint hogy tüzérségi rakétával lőtte a Pankiszi-szorost. Moszkva cáfolta, hogy bármilyen akciót hajtott volna végre. Egyes elemzők szerint a Grúziával fennálló ellentétek olyan különböző orosz érdekcsoportok malmára hajtják a vizet, amelyek pozícióharcot folytatnak egymással, a 2008-as elnökválasztásra készülve. Orosz illetékesek bizonygatják: Grúzia provokálja Moszkvát, hogy elterelje a figyelmet saját kudarcairól. Eduard Kokiti dél-oszétiai vezető szerint a rakétát a grúz légierő lőtte ki azzal a céllal, hogy diszkreditálják Oroszországot. Az orosz–grúz viszony tavaly vált még a korábbihoz képest is feszültebbé, amikor Tbiliszi kémkedés vádjával kiutasított az országból négy orosz katonatisztet.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.