Lecsaptak. Az ukrán hadsereg csökkentette az orosz erők csapásmérő képességét
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Egy ukrán dróncsapás felgyújtott egy észak-koreai lőszereket tároló orosz fegyverraktárt Brjanszk megyében – jelentette az ukrán vezérkar szerdán.
2024. október 10., 10:312024. október 10., 10:31
„A rendelkezésre álló információk szerint a raktár területén rakétákat és tüzérségi fegyvereket, köztük Észak-Koreából származó fegyvereket, valamint irányított légibombákat tároltak” – állt a Telegramon közzétett bejegyzésben.
„Jelentős részük a szabad ég alatt volt elhelyezve” – tették hozzá.
A vezérkar szerint a raktár az orosz rakéta- és tüzérségi főigazgatóság (GRAU) 67. arzenálja volt, amely Karacsev város közelében található.
Korábban a Telegram Astra csatorna szerint egy, a Brjanszki területen lévő raktárt támadtak meg, és a helyi lakosok légiriadóról számoltak be kora reggel.
Az Astra bejegyzését kísérő videókon több robbanás volt látható, amelyek egy nagy tűz környékéről érkeztek.
Károkról vagy áldozatokról nem számoltak be.
Eközben az ukrán hadsereg szintén szerdán csapást mért az oroszországi Kranodari területen fekvő Oktyabrszkij falu közelében lévő, iráni Sahid típusú drónokat tároló bázisra is, amelyeket Oroszország napi támadásokhoz használ Ukrajna ellen – jelentette a vezérkar.
Teherán a totális háború kezdete óta több ezer Sahid típusú kamikazedrónt szállított Moszkvának. Oroszország szeptemberben több mint 1300 ilyen drónnal támadta Ukrajnát, egy teljes hónapon át naponta indított ilyeneket az ország ellen.
A közlemény szerint a támadást az ukrán haditengerészet és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egységei hajtották végre.
„Az objektív ellenőrzés eredményei szerint pontos találatot jegyeztek fel a célpont ellen” – közölte a hadsereg, anélkül, hogy részletezte volna a kár mértékét.
„A Sahid dróntároló bázis megsemmisítése jelentősen csökkenti az orosz megszállók azon képességét, hogy terrorizálják a civileket az ukrán városokban és falvakban” – tette hozzá a vezérkar.
Zelenszkij Dubrovnikban: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé
Ukrajna meghívása a NATO-ba lépést jelentene a béke felé, mert ezzel Oroszország geopolitikai vereséget szenvedne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Dubrovnikban, az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón.
„Ukrajnának van helye a NATO-ban? Ha igen, akkor (Vlagyimir) Putyin elveszíti a geopolitikai csatát. Oroszországnak el kell fogadnia, hogy Európának vannak határai, vannak független államok, amelyeknek joguk van megválasztani a jövőjüket” – mondta Zelenszkij a konferencia kezdetén tartott üdvözlő beszédében.
Úgy vélte: a békéhez a leggyorsabb út Ukrajna NATO-tagságán keresztül vezet. „Geopolitikai biztonság nélkül lehetetlen békét elérni” – szögezte le.
Kiemelte: az év végére valós kilátások vannak a békére.
„Októberben, novemberben és decemberben valódi esélyünk van arra, hogy a dolgok a béke és az állandó stabilitás felé mozduljanak. A csatatéren kialakult helyzet lehetőséget ad nekünk erre. Merész döntéseket kell hoznunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számítanak Joe Biden amerikai elnök vezetésére, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország erős és bölcs lépéseire, hogy biztonságot és békét hozhassanak Európába.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő rámutatott: Dubrovnik olyan város, amely a horvát diplomácia bölcsője és a szabadság világítótornya.
A város, amely a közelmúltban háborút, pusztítást élt át, ma élvezi a békét, a jólétet és a haladást. „Pontosan ezt a jövőt akarjuk Ukrajnának is” – mondta.
Úgy értékelte: Ukrajna orosz agresszió elleni harcának támogatása nem csak a túlélésükért küzdő emberekkel való szolidaritás kérdése.
„Ez egyben mindannyiunk számára kulcsfontosságú geopolitikai és biztonsági érdek” – fogalmazott Plenkovic. Hozzátette: Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem aláásta az európai biztonság alapjait is, megsértve a nemzetközi jog és a nemzetközi rend fő elveit.
Kiemelte: az orosz agresszió támadás minden állam szuverén joga ellen, hogy megválassza saját politikai útját és partnereit, ami az európai stabilitás alapját jelenti a hidegháború után.
A csúcstalálkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazza az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését, Ukrajna területi integritásának, Kijev euroatlanti integrációjának, Ukrajna energiabiztonságának és a háború utáni újjáépítésének támogatását, valamint az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek megbüntetését.
A csúcstalálkozó előtt Plenkovic és Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartott, valamint aláírta a Horvátország és Ukrajna közötti hosszú távú együttműködésről és támogatásról szóló megállapodást, amely hivatalos szintre emeli a két ország között már meglévő együttműködést.
A dubrovniki csúcstalálkozó a harmadik ilyen formátumú csúcstalálkozó, miután az elsőt 2022 augusztusában Athénban, a másodikat 2024 februárjában Tiranában tartották meg. A találkozó fő célja, hogy demonstrálja a délkelet-európai országok szolidaritását és támogatását Ukrajna iránt, amely két és fél éve küzd az orosz agresszió ellen.
A konferencia résztvevői között volt Natasa Pirc Musar szlovén, Aleksandar Vucic szerb, Vjosa Osmani koszovói, Jakov Milatovic montenegrói elnök, továbbá Kiriákosz Micotákisz görög, Dimitar Glavcsev bolgár, Edi Rama albán, Borjana Kristo boszniai, és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök. Moldovia, Törökország, Románia külügyminiszteri szinten képviseltette magát.
Az uniós tagországok megállapodtak Ukrajna makroszintű pénzügyi támogatásáról
Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei megállapodásra jutottak az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatási csomagról, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – tájékoztatott az uniós tanács szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint a pénzügyi támogatás célja, hogy azonnali segítséget nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteinek könnyítésére, amelyek – mint kiemelték – az Ukrajna elleni orosz háború miatt súlyosbodtak.
Az Európai Bizottság szeptember közepén javasolt 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.
Annak biztosítására, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás mielőbb eljusson Ukrajnába, a tagállamok abban állapodtak meg, ha az Európai Parlament változtatások nélkül elfogadja az uniós bizottság javaslatát, akkor a tanács is hozzá fog járulni a szöveg módosítás nélküli elfogadásához.
Közölték, a megállapodás lehetővé teszi, hogy a hitelek visszafizetését az uniós bankokban tárolt, majd szankciók keretében befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból származó bevételek biztosítsák.
A hitelmechanizmus ezen forrásokat, valamint a tagállamoktól és más országoktól önkéntes hozzájárulásként vagy egyéb módon kapott összegeket pénzügyi támogatás formájában folyósítja Ukrajnának. Célja, hogy segítse az országot a kölcsönök visszafizetésében – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották.
A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani – tájékoztattak. Az Európai Parlament várhatóan október második felében tervezett plenáris ülésén fogadja el a rendeletet.
Az uniós tanács az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján kívánja jóváhagyni a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre. A rendelet végleges elfogadása utáni kihirdetését követő napon lép hatályba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!