Orosz fegyverraktárakra csapott le az ukrán hadsereg

Zelenszkij Dubrovnikban: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé
Ukrajna meghívása a NATO-ba lépést jelentene a béke felé, mert ezzel Oroszország geopolitikai vereséget szenvedne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Dubrovnikban, az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón.
„Ukrajnának van helye a NATO-ban? Ha igen, akkor (Vlagyimir) Putyin elveszíti a geopolitikai csatát. Oroszországnak el kell fogadnia, hogy Európának vannak határai, vannak független államok, amelyeknek joguk van megválasztani a jövőjüket” – mondta Zelenszkij a konferencia kezdetén tartott üdvözlő beszédében.
Úgy vélte: a békéhez a leggyorsabb út Ukrajna NATO-tagságán keresztül vezet. „Geopolitikai biztonság nélkül lehetetlen békét elérni” – szögezte le.
Kiemelte: az év végére valós kilátások vannak a békére.
„Októberben, novemberben és decemberben valódi esélyünk van arra, hogy a dolgok a béke és az állandó stabilitás felé mozduljanak. A csatatéren kialakult helyzet lehetőséget ad nekünk erre. Merész döntéseket kell hoznunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számítanak Joe Biden amerikai elnök vezetésére, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország erős és bölcs lépéseire, hogy biztonságot és békét hozhassanak Európába.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő rámutatott: Dubrovnik olyan város, amely a horvát diplomácia bölcsője és a szabadság világítótornya.
A város, amely a közelmúltban háborút, pusztítást élt át, ma élvezi a békét, a jólétet és a haladást. „Pontosan ezt a jövőt akarjuk Ukrajnának is” – mondta.
Úgy értékelte: Ukrajna orosz agresszió elleni harcának támogatása nem csak a túlélésükért küzdő emberekkel való szolidaritás kérdése.
„Ez egyben mindannyiunk számára kulcsfontosságú geopolitikai és biztonsági érdek” – fogalmazott Plenkovic. Hozzátette: Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem aláásta az európai biztonság alapjait is, megsértve a nemzetközi jog és a nemzetközi rend fő elveit.
Kiemelte: az orosz agresszió támadás minden állam szuverén joga ellen, hogy megválassza saját politikai útját és partnereit, ami az európai stabilitás alapját jelenti a hidegháború után.
A csúcstalálkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazza az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését, Ukrajna területi integritásának, Kijev euroatlanti integrációjának, Ukrajna energiabiztonságának és a háború utáni újjáépítésének támogatását, valamint az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek megbüntetését.
A csúcstalálkozó előtt Plenkovic és Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartott, valamint aláírta a Horvátország és Ukrajna közötti hosszú távú együttműködésről és támogatásról szóló megállapodást, amely hivatalos szintre emeli a két ország között már meglévő együttműködést.
A dubrovniki csúcstalálkozó a harmadik ilyen formátumú csúcstalálkozó, miután az elsőt 2022 augusztusában Athénban, a másodikat 2024 februárjában Tiranában tartották meg. A találkozó fő célja, hogy demonstrálja a délkelet-európai országok szolidaritását és támogatását Ukrajna iránt, amely két és fél éve küzd az orosz agresszió ellen.
A konferencia résztvevői között volt Natasa Pirc Musar szlovén, Aleksandar Vucic szerb, Vjosa Osmani koszovói, Jakov Milatovic montenegrói elnök, továbbá Kiriákosz Micotákisz görög, Dimitar Glavcsev bolgár, Edi Rama albán, Borjana Kristo boszniai, és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök. Moldovia, Törökország, Románia külügyminiszteri szinten képviseltette magát.

Az uniós tagországok megállapodtak Ukrajna makroszintű pénzügyi támogatásáról
Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei megállapodásra jutottak az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatási csomagról, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – tájékoztatott az uniós tanács szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint a pénzügyi támogatás célja, hogy azonnali segítséget nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteinek könnyítésére, amelyek – mint kiemelték – az Ukrajna elleni orosz háború miatt súlyosbodtak.
Az Európai Bizottság szeptember közepén javasolt 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.
Annak biztosítására, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás mielőbb eljusson Ukrajnába, a tagállamok abban állapodtak meg, ha az Európai Parlament változtatások nélkül elfogadja az uniós bizottság javaslatát, akkor a tanács is hozzá fog járulni a szöveg módosítás nélküli elfogadásához.
Közölték, a megállapodás lehetővé teszi, hogy a hitelek visszafizetését az uniós bankokban tárolt, majd szankciók keretében befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból származó bevételek biztosítsák.
A hitelmechanizmus ezen forrásokat, valamint a tagállamoktól és más országoktól önkéntes hozzájárulásként vagy egyéb módon kapott összegeket pénzügyi támogatás formájában folyósítja Ukrajnának. Célja, hogy segítse az országot a kölcsönök visszafizetésében – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották.
A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani – tájékoztattak. Az Európai Parlament várhatóan október második felében tervezett plenáris ülésén fogadja el a rendeletet.
Az uniós tanács az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján kívánja jóváhagyni a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre. A rendelet végleges elfogadása utáni kihirdetését követő napon lép hatályba.