Őrizetben. A lengyel hatóságok gyorsan léptek a brassói szabotázsakció ügyében
Fotó: Lengyel Rendőrség Központi Nyomozóirodája
Őrizetbe vették Lengyelországban azt az ukrán állampolgárságú férfit, akit a román hatóságok azzal gyanúsítottak, hogy részt vett a brassói Carfil fegyvergyár elleni szeptemberi szabotázsakcióban.
2026. október 29., 15:122026. október 29., 15:12
Az őrizetbe vett férfi a 25 éves Artem S., aki Lengyelországban élt.
A bejelentést szerdán tette közzé Krzysztof Wrześniowski rendőrfőnök, a Lengyel Rendőrség Központi Nyomozóirodája parancsnokának szóvivője.
A lengyel rendőrség által közzétett információk szerint – a román hatóságok megállapításai alapján –
A Lengyelországban megtalált ukrán állampolgár ellen a bíróság hét napos előzetes letartóztatást rendelt el.
A férfi megtagadta a román hatóságoknak való kiadatását.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Mint arról beszámoltunk, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
A nyomozók szerint a két fehérorosz állampolgárnak és ukrán társuknak közük volt a szeptember 14-én a Romarm állami hadiipari vállalat leányvállalatának közvetlen közelében keletkezett tűzhöz, amely több cég épületében is károkat okozott.
ADIICOT tájékoztatása szerint
A harmadik, Lengyelországban tartózkodó gyanúsított ellen hétfőn adtak ki európai elfogatóparancsot. A román hatóságok mindhárom személy kiadatását kezdeményezték. Az ügyben szabotázskísérlet miatt folyik a nyomozás.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
A hírszerző szolgálat szerint a hálózat tevékenysége nem korlátozódott Romániára. Az Oroszországból irányított csoport további célpontjai között állami és magántulajdonban lévő fegyvergyárak, valamint más katonai és ipari létesítmények is szerepeltek több európai országban – számolt be az Agerpres.
A SRI közleménye szerint az eset egy szélesebb, Oroszország által irányított európai szabotázskampány része.
A hírszerzés szerint ezeknek az akcióknak a célja a megfélemlítés, a védelmi képességek gyengítése és az érintett országok európai biztonsághoz való hozzájárulásának akadályozása.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
A SRI arra is figyelmeztetett, hogy a szabotázsakciók végrehajtóit gyakran a közösségi médiában toborozzák.
Kezdetben látszólag ártalmatlan feladatokért, például létesítmények megfigyeléséért vagy fényképezéséért kínálnak pénzt, később azonban gyújtogatásra, rombolásra, akár gyilkosságra is utasíthatják őket.
A feladatok megtagadása esetén zsaroláshoz és fenyegetéshez folyamodhatnak – hívták fel a figyelmet.
Mint arról beszámoltunk, Moszkva már figyelmeztette Romániát: mivel az Ukrajnának nyújtott segítség miatt a konfliktus részesének tekinti – Románia nem csupán fegyvereket szállított, de Lengyelország után az Ukrajnába irányuló nyugati fegyver- és segélyszállítmányok második legfontosabb tranzitútvonala – számíthat orosz megtorló akciókra.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Az incidens kapcsán a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet külső elemzője úgy értékelt: Románia a kiemelt célpontként besorolt országok közé lépett Moszkva számára.
Kifejtette: az akció annak a jele, hogy az orosz uralkodó elit felfogásában a létéért küzd, ezért egyre gátlástalanabb.
Az elemző szerint a hasonló akciók megelőzéséért felelős román szakszolgálatok a térség államaihoz képest jól veszik az akadályokat.
Figyelmeztetett ugyanakkor: a magasabb szintre emelt védekezésnek az is része lehet, hogy erőteljesebben megfigyelik a szerintük oroszokkal rokonszenvező erdélyi magyarokat, magyar csoportokat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár is megsérült a spanyolországi Toledo tartományban szerdán történt vonatbalesetben – közölte csütörtökön a román külügyminisztérium.
Egész éjjel zajlott a mentés a legkevesebb 68 halálos áldozatot követelő spanyolországi vasúti szerencsétlenség helyszínén a Madrid–Sevilla vonalon, Urda település közelében – közölték a hatóságok csütörtökön.
Az oroszok által megszállt Oleski városában kialakult helyi tűzszünetet „kiterjesztették… Herszon (megye) területére” – írta Melania Trump, az Egyesült Államok first ladyje kedden egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Sokan meghaltak, miután szerdán reggel két vonat ütközött egymással Madridtól körülbelül 150 kilométerre délre, Spanyolországban.
A Moldovai Köztársaság és Románia esetleges egyesülése akkor valósul meg, amikor mindkét állam polgárai ezt kívánják – jelentette ki kedden Luca Niculescu.
Késsel támadt egy feltehetően kiskorú személy az izraeli nagykövetséget őrző rendőrre Belgrádban szerdára virradó éjszaka, a rendőr lelőtte a támadót. A szerb belügyminisztérium terrorcselekménynek minősítette a történteket.
A szoros eredményt mutató előrejelzések szerint a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt támogató pártok 57 mandátumot kaphattak, a kormányfőt ellenző pártok pedig összesen 63 képviselői helyet szerezhettek a keddi parlamenti választásokon.
Az Erasmus+ program ismét valamennyi magyarországi egyetem számára elérhető, a hallgatók újra élhetnek a program adta lehetőségekkel, és már idén ősszel benyújthatják pályázatukat.
A kereskedelmi hajók ellen a Fekete-tenger román kizárólagos gazdasági övezetében végrehajtott dróncsapások megismétlődése annak tudható be, hogy Bukarest szilárd bizonyíték nélkül Moszkvát tette felelőssé az első támadásért – vélekedett Rumen Rudev.
Mint kiderült, a vasárnapi szerbiai előrehozott parlamenti választáson az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek nevű, egyetemi hallgatók által életre hívott választási lista győzelmet aratott Aleksandar Vučić politikai tábora felett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!