
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az orosz-ukrán háború nem a magyarok háborúja
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
„Ha a baloldal nyer a vasárnapi országgyűlési választáson, akkor Magyarország belesodródik az ukrajnai háborúba, a magyar érdek viszont nem ez, ezért a választás tétje: háború vagy béke” – közölte Orbán Viktor szombat este a TV2-nek adott interjúban.
2022. április 02., 23:552022. április 02., 23:55
2022. április 03., 00:032022. április 03., 00:03
A kormányfő kifejtette: bár Ukrajna érdeke az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba, és Európában vannak olyan országok, amelyek direkt vagy indirekt módon részt szeretnének venni abban, a magyar érdek az, hogy az ország kimaradjon belőle. „A kérdés az, hogy a következő kormány távol tartja magát a háborútól, vagy kockáztatja Magyarország biztonságát” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a baloldal megegyezett az ukránokkal, és ha ők nyernek, Magyarország belesodródik a háborúba.
„Ez tévedés, ez nem a mi háborúnk. Itt mindent el lehet veszíteni, de semmit nem tudunk rajta nyerni” – jelentette ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „azzal, hogy szétlövik Magyarországot, vagy fegyverszállítmányokat küldünk, és azokat lövik szét Kárpátalján, nem segítünk senkinek. Ha szankciókat vetünk ki az energiára, és ezzel tönkretesszük a magyar gazdaságot, azzal se segítünk Ukrajnának.”
Az energiát érintő szankciókkal kapcsolatban azt mondta: a magyar atomerőmű – amelynek lassan negyven éve orosz a technológiája – Pakson van, tehát az új telephelyet is ott kell létrehozni, és két technológiát nem lehet biztonsági kockázat nélkül egymás mellett működtetni. Szerinte semmi sem indokolja tehát, hogy Paksot leállítsák, mert szükség van a nukleáris energiára ahhoz, hogy Magyarországon tiszta energiával működtessék a gazdaságot és a háztartásokat. Kiemelte: a magyar összes gázfelhasználás 85 százaléka és az olaj több mint 60 százaléka is Oroszországból érkezik, csövön keresztül, és mivel Magyarországnak nincs tengere, nem lehet tankerhajókkal szállítani ide az olajat és a gázt, az csak akkor van az országban, ha jön a csövön.
„Magyarország a keleti peremen van, frontország vagy könnyen azzá válhat, ezért itt a bohókás ötletek, hogy kicsit feladunk a kényelmünkből, és akkor a világ megjavul, nem működnek” – közölte a miniszterelnök, hangsúlyozva: aki le akarja állítani a szállításokat, az egy pillanat alatt romba dönti a magyar gazdaságot. Kifejtette: ha kiterjesztik a szankciókat a gázra és az olajra, a tartalékokat kell felhasználni, azok pedig néhány hét alatt elfogynának. Ezután üzemeket kellene bezárni, így sok ember elveszítené a munkáját.
„Magyarország támogatja az európai egységet és az Oroszország elleni szankciókat is – amelyekkel bár nem ért egyet, elfogadja és nem vétózza meg –, de az energiát érintő szankció egy vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni” – mondta. Emellett azonban felhívta a figyelmet arra, hogy lakosságarányosan Magyarország segíti a legtöbbet az ukrán menekülteknek: élelmiszert, szállást és segítséget kapnak a közlekedéshez, a munkavállaláshoz, a gyerekek ingyen járhatnak bölcsődébe, óvodába és iskolába. Hozzátette, a magyarok becsületesen és szívből segítenek az ukránoknak akkor is, ha nem felejtették el, hogy békeidőben az ukránok rosszul bántak a magyarokkal.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy 1999-ben a jugoszláv háború a kormányzása idejére esett, ezért van tapasztalata arról, hogyan kell kimaradni egy olyan háborúból, amely a szomszédban történik, és miként kell kezelni a válsághelyzeteket. „A nemzetközi szervezetek tanácsa általában a megszorítás, ami azt jelenti, hogy az emberekkel kell megfizettetni a válság árát” – közölte, hozzátéve: ezt azonban ő sosem volt hajlandó megtenni.
Hívei körében a miniszterelnök
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Mindezekre tekintettel arra kérte az embereket, hogy vasárnap semmiképpen ne maradjanak otthon, és ne kockáztassák az ország békéjét és biztonságát. „A nemzeti oldal, a Fidesz-KDNP meg tudja védeni a békét, garantálni tudja a biztonságot, a baloldal pedig háborús kockázatot jelent. Erre gondoljanak, amikor szavaznak!” – kérte a miniszterelnök.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!