
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az orosz-ukrán háború nem a magyarok háborúja
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
„Ha a baloldal nyer a vasárnapi országgyűlési választáson, akkor Magyarország belesodródik az ukrajnai háborúba, a magyar érdek viszont nem ez, ezért a választás tétje: háború vagy béke” – közölte Orbán Viktor szombat este a TV2-nek adott interjúban.
2022. április 02., 23:552022. április 02., 23:55
2022. április 03., 00:032022. április 03., 00:03
A kormányfő kifejtette: bár Ukrajna érdeke az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba, és Európában vannak olyan országok, amelyek direkt vagy indirekt módon részt szeretnének venni abban, a magyar érdek az, hogy az ország kimaradjon belőle. „A kérdés az, hogy a következő kormány távol tartja magát a háborútól, vagy kockáztatja Magyarország biztonságát” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a baloldal megegyezett az ukránokkal, és ha ők nyernek, Magyarország belesodródik a háborúba.
„Ez tévedés, ez nem a mi háborúnk. Itt mindent el lehet veszíteni, de semmit nem tudunk rajta nyerni” – jelentette ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „azzal, hogy szétlövik Magyarországot, vagy fegyverszállítmányokat küldünk, és azokat lövik szét Kárpátalján, nem segítünk senkinek. Ha szankciókat vetünk ki az energiára, és ezzel tönkretesszük a magyar gazdaságot, azzal se segítünk Ukrajnának.”
Az energiát érintő szankciókkal kapcsolatban azt mondta: a magyar atomerőmű – amelynek lassan negyven éve orosz a technológiája – Pakson van, tehát az új telephelyet is ott kell létrehozni, és két technológiát nem lehet biztonsági kockázat nélkül egymás mellett működtetni. Szerinte semmi sem indokolja tehát, hogy Paksot leállítsák, mert szükség van a nukleáris energiára ahhoz, hogy Magyarországon tiszta energiával működtessék a gazdaságot és a háztartásokat. Kiemelte: a magyar összes gázfelhasználás 85 százaléka és az olaj több mint 60 százaléka is Oroszországból érkezik, csövön keresztül, és mivel Magyarországnak nincs tengere, nem lehet tankerhajókkal szállítani ide az olajat és a gázt, az csak akkor van az országban, ha jön a csövön.
„Magyarország a keleti peremen van, frontország vagy könnyen azzá válhat, ezért itt a bohókás ötletek, hogy kicsit feladunk a kényelmünkből, és akkor a világ megjavul, nem működnek” – közölte a miniszterelnök, hangsúlyozva: aki le akarja állítani a szállításokat, az egy pillanat alatt romba dönti a magyar gazdaságot. Kifejtette: ha kiterjesztik a szankciókat a gázra és az olajra, a tartalékokat kell felhasználni, azok pedig néhány hét alatt elfogynának. Ezután üzemeket kellene bezárni, így sok ember elveszítené a munkáját.
„Magyarország támogatja az európai egységet és az Oroszország elleni szankciókat is – amelyekkel bár nem ért egyet, elfogadja és nem vétózza meg –, de az energiát érintő szankció egy vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni” – mondta. Emellett azonban felhívta a figyelmet arra, hogy lakosságarányosan Magyarország segíti a legtöbbet az ukrán menekülteknek: élelmiszert, szállást és segítséget kapnak a közlekedéshez, a munkavállaláshoz, a gyerekek ingyen járhatnak bölcsődébe, óvodába és iskolába. Hozzátette, a magyarok becsületesen és szívből segítenek az ukránoknak akkor is, ha nem felejtették el, hogy békeidőben az ukránok rosszul bántak a magyarokkal.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy 1999-ben a jugoszláv háború a kormányzása idejére esett, ezért van tapasztalata arról, hogyan kell kimaradni egy olyan háborúból, amely a szomszédban történik, és miként kell kezelni a válsághelyzeteket. „A nemzetközi szervezetek tanácsa általában a megszorítás, ami azt jelenti, hogy az emberekkel kell megfizettetni a válság árát” – közölte, hozzátéve: ezt azonban ő sosem volt hajlandó megtenni.
Hívei körében a miniszterelnök
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Mindezekre tekintettel arra kérte az embereket, hogy vasárnap semmiképpen ne maradjanak otthon, és ne kockáztassák az ország békéjét és biztonságát. „A nemzeti oldal, a Fidesz-KDNP meg tudja védeni a békét, garantálni tudja a biztonságot, a baloldal pedig háborús kockázatot jelent. Erre gondoljanak, amikor szavaznak!” – kérte a miniszterelnök.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!