
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az orosz-ukrán háború nem a magyarok háborúja
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
„Ha a baloldal nyer a vasárnapi országgyűlési választáson, akkor Magyarország belesodródik az ukrajnai háborúba, a magyar érdek viszont nem ez, ezért a választás tétje: háború vagy béke” – közölte Orbán Viktor szombat este a TV2-nek adott interjúban.
2022. április 02., 23:552022. április 02., 23:55
2022. április 03., 00:032022. április 03., 00:03
A kormányfő kifejtette: bár Ukrajna érdeke az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba, és Európában vannak olyan országok, amelyek direkt vagy indirekt módon részt szeretnének venni abban, a magyar érdek az, hogy az ország kimaradjon belőle. „A kérdés az, hogy a következő kormány távol tartja magát a háborútól, vagy kockáztatja Magyarország biztonságát” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a baloldal megegyezett az ukránokkal, és ha ők nyernek, Magyarország belesodródik a háborúba.
„Ez tévedés, ez nem a mi háborúnk. Itt mindent el lehet veszíteni, de semmit nem tudunk rajta nyerni” – jelentette ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „azzal, hogy szétlövik Magyarországot, vagy fegyverszállítmányokat küldünk, és azokat lövik szét Kárpátalján, nem segítünk senkinek. Ha szankciókat vetünk ki az energiára, és ezzel tönkretesszük a magyar gazdaságot, azzal se segítünk Ukrajnának.”
Az energiát érintő szankciókkal kapcsolatban azt mondta: a magyar atomerőmű – amelynek lassan negyven éve orosz a technológiája – Pakson van, tehát az új telephelyet is ott kell létrehozni, és két technológiát nem lehet biztonsági kockázat nélkül egymás mellett működtetni. Szerinte semmi sem indokolja tehát, hogy Paksot leállítsák, mert szükség van a nukleáris energiára ahhoz, hogy Magyarországon tiszta energiával működtessék a gazdaságot és a háztartásokat. Kiemelte: a magyar összes gázfelhasználás 85 százaléka és az olaj több mint 60 százaléka is Oroszországból érkezik, csövön keresztül, és mivel Magyarországnak nincs tengere, nem lehet tankerhajókkal szállítani ide az olajat és a gázt, az csak akkor van az országban, ha jön a csövön.
„Magyarország a keleti peremen van, frontország vagy könnyen azzá válhat, ezért itt a bohókás ötletek, hogy kicsit feladunk a kényelmünkből, és akkor a világ megjavul, nem működnek” – közölte a miniszterelnök, hangsúlyozva: aki le akarja állítani a szállításokat, az egy pillanat alatt romba dönti a magyar gazdaságot. Kifejtette: ha kiterjesztik a szankciókat a gázra és az olajra, a tartalékokat kell felhasználni, azok pedig néhány hét alatt elfogynának. Ezután üzemeket kellene bezárni, így sok ember elveszítené a munkáját.
„Magyarország támogatja az európai egységet és az Oroszország elleni szankciókat is – amelyekkel bár nem ért egyet, elfogadja és nem vétózza meg –, de az energiát érintő szankció egy vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni” – mondta. Emellett azonban felhívta a figyelmet arra, hogy lakosságarányosan Magyarország segíti a legtöbbet az ukrán menekülteknek: élelmiszert, szállást és segítséget kapnak a közlekedéshez, a munkavállaláshoz, a gyerekek ingyen járhatnak bölcsődébe, óvodába és iskolába. Hozzátette, a magyarok becsületesen és szívből segítenek az ukránoknak akkor is, ha nem felejtették el, hogy békeidőben az ukránok rosszul bántak a magyarokkal.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy 1999-ben a jugoszláv háború a kormányzása idejére esett, ezért van tapasztalata arról, hogyan kell kimaradni egy olyan háborúból, amely a szomszédban történik, és miként kell kezelni a válsághelyzeteket. „A nemzetközi szervezetek tanácsa általában a megszorítás, ami azt jelenti, hogy az emberekkel kell megfizettetni a válság árát” – közölte, hozzátéve: ezt azonban ő sosem volt hajlandó megtenni.
Hívei körében a miniszterelnök
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Mindezekre tekintettel arra kérte az embereket, hogy vasárnap semmiképpen ne maradjanak otthon, és ne kockáztassák az ország békéjét és biztonságát. „A nemzeti oldal, a Fidesz-KDNP meg tudja védeni a békét, garantálni tudja a biztonságot, a baloldal pedig háborús kockázatot jelent. Erre gondoljanak, amikor szavaznak!” – kérte a miniszterelnök.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!