Megnyitó beszéd. Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásán a Puskás Arénában
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén. A kormányfő megnyitó beszédében hangsúlyozta: a plenáris ülésen Európa biztonsági kihívásait tekintik át.
2024. november 07., 15:102024. november 07., 15:10
– sorolta. Hozzátette: különös aktualitást ad ezeknek a kérdéseknek a most történt amerikai elnökválasztás. Transzatlanti kapcsolataink jövője megkerülhetetlen eleme az európai biztonsági architektúrának – hangsúlyozta.
A válaszok, amelyeket most fogunk adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét – rögzítette az MTI szerint.
„Abban hiszünk, hogy együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön” – fogalmazott. Elmondta: a találkozón meg kell vizsgálniuk, hogy hasonlóan látják-e az előttük álló kihívásokat, hogy hasonló irányokba keresik-e a válaszokat és hogy tudnak-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek közös fellépésre.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
Orbán Viktor azt mondta, a helyzet, amelyben Európa van, nehéz, bonyolult és veszélyes. Kifejtette, harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények után lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget.
Hozzátette: Észak-Afrikában konfliktusok destabilizálják a régiót, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás Európának és ismét csúcsot megközelítő méretet öltött.
A kormányfő elmondta, a globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait.
Udvariatlan, a diplomáciai protokollban egyenesen barátságtalannak nevezhető gesztust tett Klaus Iohannis vendéglátójával, Orbán Viktorral szemben csütörtökön Budapesten. Iohannisnak a magyar kormányfővel szembeni ellenérzései közismertek.
Orbán Viktor beszélt ugyanakkor a migrációról is.
– mondta. A kormányfő közölte: a plenáris ülés után munkacsoportokban vitatják meg a migrációval, a gazdasági biztonsággal és a konnektivitással kapcsolatos kihívásokat. A migráció második alkalommal szerepel kiemelt témaként az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján – tette hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a fejlesztési célok elérése érdekében jobban kell támogatni a származási és tranzitországokat.
„El kell döntenünk, készek vagyunk-e a menekültkérelmek elbírálására és visszatérések végrehajtására szolgáló központok létrehozására biztonságos harmadik országban” – fogalmazta meg, megjegyezve: „a mai vitával” talán tehetnek egy lépést a kézzelfogható eredmények felé.
„Én érzékelek új lendületet Európában ezen a területen” – jelentette ki a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!