
Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszédet mond az Amerikai Konzervatív Unió nyári konferenciáján (CPAC) Dallasban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Össze kell fogni az amerikai konzervatívokkal, mert „mi, magyarok tudjuk, hogyan lehet leküzdeni a szabadság ellenségeit a politikai hadszíntéren” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a texasi Dallasban, ahol nyitóbeszédet tartott az Amerikai Konzervatív Unió nyári konferenciáján, a CPAC-en.
2022. augusztus 05., 07:472022. augusztus 05., 07:47
Hangoztatta, hogy 2024-ben mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban fontos választásokat tartanak, és ezek fogják „meghatározni a nyugati civilizációért vívott csata két frontját”.
– fogalmazott a kormányfő. Hangsúlyozta: „az értékeink, úgymint a nemzet, a keresztény gyökerek és a család lehetnek sikeresek a politikai harcmezőn”.
A miniszterelnök úgy látja, a siker kulcsa, hogy 100 százalékon kell harcolni: „az igazat mondjuk, és kiállunk az igazunkért, még akkor is, ha ezért a fél világ támad bennünket”.
„A legfontosabb pedig, hogy bízni kell a zsidó-keresztény tanításokban” – tette hozzá. Kiemelte: a mai progresszívok újra megpróbálják leválasztani a nyugati civilizációt keresztény gyökereiről, de ha leválasztják a nyugati civilizációt zsidó-keresztény örökségéről, akkor a legrosszabb dolgok történhetnek meg a történelemben.
„A tanítások alapján elég bátraknak kell lennünk ahhoz, hogy akár a legérzékenyebb kérdésekkel is foglalkozzunk, úgymint a migráció, a nemek szerepe és a civilizációk összecsapása” – fejtette ki Orbán Viktor. „Egy keresztény politikus nem lehet rasszista” – tette hozzá.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a demokrata vezetésű amerikai kormány ideológiai nyomás alá helyezte Európát és különösen Brüsszelt. Hangsúlyozta: a Barack Obama elnök vezette régebbi adminisztráció „megpróbált arra kényszeríteni bennünket, hogy változtassuk meg Magyarország alaptörvényét, és töröljük ki abból a keresztény és nemzeti értékeket”. Hozzáfűzte: sikeresen ellenálltak ennek a kísérletnek.
Kifejtette: Texast az Egyesült Államok magányos csillag államának is nevezik, ami azt jelenti, hogy „a függetlenség, a szabadság és a szuverenitás a legkedvesebb érték itt, Amerikának ezen táján”.
a magyarok a függetlenségért, a szabadságért és a szuverenitásért harcoltak az elmúlt 500 évben - fogalmazott. Hozzátette: „harcoltunk a kereszténységért a közép- és újkorban, harcoltunk a kereszténydemokráciáért a huszadik században, és ezt a harcot a mai napig folytatjuk”. Megjegyezte: ő egy olyan ország vezetője, amely „a mai napig a progresszív liberálisok támadása alatt áll”.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A legújabb progresszív mozgalomra utalva kiemelte:
Ezért szeretnék megnyerni az amerikai konzervatívok támogatását is – tette hozzá. Köszönetet mondott egyúttal Donald Trump előző elnöknek a magyar választások előtt nyújtott támogatásáért. Beszélt arról is, hogy „az Európai Unió okostojásai is nyomást gyakorolnak ránk”.
„Vissza kell vennünk az intézményeket Washingtonban és Brüsszelben, barátra és szövetségesre kell találnunk egymásban” – fogalmazott.
A magyarok voltak az elsők Európában, akik nemet mondtak az illegális migrációra és a falnak köszönhetően megállították az illegális migránsok invázióját. Orbán Viktor azt mondta: a magyarok úgy gondolják, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást a nemzet védelme érdekében.
A miniszterelnök külön beszélt arról, hogy Magyarországon az alkotmány védi a családokat és gyermekeket.
Kitért arra is, hogy a magyarok egy népszavazáson nemet mondtak a szülői beleegyezés nélküli iskolai szexuális felvilágosításra. Magyarország történelme során soha korábban nem volt olyan népszavazás, ahol az emberek ilyen óriási többsége mondott nemet valamire – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Azt is kijelentette, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa. Hangoztatta, hogy a kormány álláspontja szerint a rendvédelmi szervek nem az emberek ellenségei, ugyanakkor a rendőrségnek tiszteletet kell élveznie. Védelmébe vette az adócsökkentés politikáját. Úgy vélte, a progresszívak „mindig a pénzünket akarják”, míg a kormány szerint az emberek pénzének a saját zsebükben van a legjobb helye. Nemrégiben azonban „újra célkeresztbe kerültünk, amikor nem támogattuk a globális minimumadóról szóló kezdeményezést” – hívta fel a figyelmet –, az összes európai ország megadta magát, Magyarország az utolsó ellenálló.
Bírálta, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat úgy döntött, hogy megszünteti a Magyarország és az Egyesült Államok között fennálló adóügyi egyezményt, amely „valószínűleg minden idők legjobb adózási megállapodása volt”. Ez valójában a baloldal bosszúja volt, mert „az amerikai pénzügyminisztérium valahogy megfeledkezett arról a tényről, hogy nagyon hasonló megállapodásuk van Oroszországgal is”.
Orbán Viktor és Matt Schlapp, az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) elnöke a kormányfő nyitóbeszédét követően Dallasban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A miniszterelnök hangoztatta: a győzelemért kell játszani, „el kell hinnünk, hogy jobbak vagyunk balliberális ellenfeleinknél”. Úgy vélte, ez egy kultúrháború, és új életre kell kelteni az egyházakat, a családokat, az egyetemeket és a közösségi intézményeket. Mint mondta, meg kell nevezni az ellenfeleket is. Saját ellenfeleként említette Soros Györgyöt. „Ő nem hisz semmiben, amit mi képviselünk”. Sorosnak szerinte egy egész hadsereg áll a szolgálatában: pénz, civil szervezetek, egyetemek, kutatóintézetek és a brüsszeli bürokrácia fele, és arra használja ezt a hadsereget, hogy akaratát rákényszerítse ellenfeleire.
A CPAC 1974-ben alapított jobboldali politikai konferenciasorozat, melyet az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) rendez meg; s a közel fél évszázados története során az ACU legnépszerűbb, több tízezer konzervatívot megmozgató rendezvényévé nőtte ki magát. Májusban első ízben Budapesten is rendeztek CPAC-konferenciát, CPAC Hungary néven. A háromnapos dallasi konferencia előadói között van Donald Trump volt amerikai elnök, számos amerikai republikánus kongresszusi tag és kormányzó, de brazil, izraeli és brit meghívott is felszólal. Magyarországról szintén az előadók közé tartozik Szánthó Miklós, a CPAC Hungaryt szervező Alapjogokért Központ főigazgatója.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
1 hozzászólás