Fotó: MTI
Nincs egyetértés az uniós tagországok között a migránsok elosztását illetően, mivel a nyugatiak úgy akarnak megszabadulni az oktalanul beengedett migránsoktól, hogy szét akarják osztani azok között, akik megvédték magukat és nem engedték be őket a saját országunkba, mint például Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, az európai uniós tagállamok kétnapos csúcstalálkozójára érkezve, magyar újságíróknak nyilatkozva.
2017. június 22., 16:432017. június 22., 16:43
2017. június 22., 16:482017. június 22., 16:48
A kormányfő hozzátette, mivel a migránsok elosztásának kérdésében sosem lesz egyetértés, azokon a témákon kell munkálkodni a csúcstalálkozón, amelyekben a tagországok egyetértésre juthatnak.
Ilyen a közös uniós határok védelméről elfogadandó nyilatkozat, amely a migráció külső dimenzióira összpontosít, azaz arra, hogyan
– mondta miniszterelnök.
Hozzátette, a kérdésben várhatóan sikerül egyetértésre jutni, mivel az uniós tagországok nagy része azonos véleményen van azzal az elképzeléssel kapcsolatban, amely szerint Líbia északi és déli határain menekülttáborokat kell létrehozni. Ezekben a táborokban kell különválasztani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, ott kell elvégezni a jogi eljárásokat, a terrorellenes szűrést, amelyet követően csak azok léphetnének be az unió területére, akikről tudható a személyazonosságuk, akik nem jelentenek veszélyt Európa biztonságára – húzta alá.
Emmanuel Macron francia elnök több európai napilapban megjelent csütörtöki interjújával kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: Macron „belépője nem túl biztató, mert
Ez itt nem szokás, de majd ő is kiismeri magát” – tette hozzá a miniszterelnök.
Macron nyolc európai lapban – Le Figaro, El País, Süddeutsche Zeitung, Corriere della Sera, Le Soir, Le Temps, The Guardian, Gazeta Wyborcza – megjelent csütörtöki interjúban egyebek között azt mondta: „Amikor ma egyes kelet-európai politikusokat hallok, azt látom, hogy elárulják Európát. Úgy döntenek, hogy lemondanak az alapelvekről, és hátat fordítanak Európának. Ez cinikus hozzáállás ez EU-hoz, amely szerintük pénzosztásra való, anélkül, hogy tiszteletben kellene tartani az értékeit.”
Megkezdődött az EU-csúcs Brüsszelben
Megkezdődött az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója csütörtök délután Brüsszelben, az ülés középpontjában a közös védelempolitika, a biztonság, a migráció és a gazdaság kérdései állnak. A csütörtöki ülés délutáni megnyitását követően Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek az uniós vezetők, akik az első munkaülésen a belső biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a védelemmel foglalkoznak majd.
Ezután munkavacsora következik, amelyen előbb Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő ismerteti a minszki megállapodások végrehajtásának állását az ukrán válság kapcsán, majd Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszámol a közelmúltban tartott találkozóiról Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
A vacsora végén Theresa May brit miniszterelnök tájékoztatást ad kormánya szándékairól a Brexit folyamatával kapcsolatban. Ezt követően pedig még rövid tanácskozást folytatnak – már az Egyesült Királyság nélkül – a huszonhét bennmaradó tagállam vezetői, és a tervek szerint megállapodnak a jelenleg Londonban működő uniós ügynökségek új helyszínének kiválasztására szolgáló eljárásról. A pénteki munkaülés az Európai Központi Bankot vezető Mario Draghi beszámolójával kezdődik, majd rátérnek a kereskedelmi és a migrációval kapcsolatos kérdésekre.
Szakértők szerint az ülésen az uniós vezetők hangsúlyozottan támogatásukról fogják biztosítani az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a szabadkereskedelmet, ami üzenetértékű lehet a protekcionista kereskedelempolitikát pártoló és a párizsi klímaegyezményt felmondó új amerikai kormányzat számára.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!